Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

526.1345. szept. 12. Sáros

János mester - Miklós királyi étekfogómester, Sarus-i és Scepus-i comes és várnagy Sarus megyei helyettese - jelenti ezen urának, hogy annak oklevelét Item [! 3: Itemer] fia: Gergely és Vz fia: János Sáros megyei, Herdung-i nemesek elvitték neki. Eszerint János mester tekintse meg, hogy Sarus vár Butusfalua-i népei és várjobbágyai Gergely és János birtokából egy részt a saját használatukhoz csatoltak v. elfoglaltak-e, majd adja azt vissza e nemeseknek. János mester a parancsnak megfelelően Butusfalua birtokra ment, és az összehívott nemesektől és nem nemesektől megtudta, hogy Gergely és János birtokából a mondott emberek egy részt elfoglaltak. Ezért János mester azt Gergelynek és Jánosnak visszaadta, ezen emberekre pedig hallgatást rótt ki, nehogy e birtokrészt maguknak használják. D. in Sarus, f. II. an. Exalt. S. Crucis, a. d. 1345.

K.: F. IX/1.340-341.

Megj.: A forrás egyes szám első személyben íródott.

527.1345. szept. 12. Ostrovica vára

1345., ind. 13. [! 3: 14.], die XII. Sept., in castro Ostrovicii. Pál, a horvátok (Chroati) néhai bánja fia: Pál Ostrovicium-i comes kijelölte vicecomes-ét: Jakabot speciális követének, hogy Andreas Dandulo-val, Velence, Dalmácia és Ho. (C) dózséjával és a velencei tanáccsal, v. pedig a velencei biztosokkal teljes felhatalmazással tárgyaljon a megegyezésről és annak megerősítéséről a Velencének megfelelő feltételekkel. Pál comes ígéri a maga és örökösei nevében, saját javaival kötelezve magát, hogy megtartja, amit követe az ügyben cselekszik és azzal szembe nem fordul. Erről Pál parancsára Dalfinus közjegyző, Mala-dinus Cliscium-i comes notarius-a állít ki tanúk jelenlétében iratot.

K.: Wenzel, Dipl. emi. II. 89-91; Ljubié II. 266-267. (A „Copia di Commemoriali” c. velencei államkönyv alapján. IV. 104. 277.)

528. [1345.] szept. 12. Avignon

[VI. Kelemen] pápától kérte Tamás vajda [!]: fiainak, feleségének és Sala-i János [fia:] Miklósnak engedélyezze, hogy haláluk esetén gyóntatójuk nekik meggyónt vétkeikre teljes bünbocsánatot adhasson. A pápa a kérést jóváhagyja. D. Avinione, II. Id. Sept., [pápasága] 4. évében. [1345.]

318