Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
nembeli Zaah fia: az átkos emlékű, megrögzött hűtlen Felicián vérrokona és consobrinus-a összes birtokának az uralkodó által Marochuk-nak tett adományozásáról, mely birtokoktól a Feliciánnal harmadízig (tercie linee generacionis gradus) rokon Lászlót megfosztották Károly király és az ország bárói, procer-ei és primatus-ai ítéletével, csakúgy, mint Felicián generacio-ja minden tagját, akik vele harmadízig rokonok voltak. Felicián Lászlóval szövetkezve és annak titkos tanácsával vakmerőén természetes ura: Károly király vérére szomjazott mint veszett kutya, s a kardját előrántva a királyi törzsököt (propaginis origo) teljesen ki akarta irtani, de az isteni gondviselés miatt Károly megmenekült a kezétől, emiatt Lászlótól, ezen gaztett összeesküvőjétől (conspirator et consiliator) istentelen felségsértése (nefandissimum lese maiestatis crimen) miatt összes, az országban bárhol is levő birtokait ezen ítélettel elvették. Marochuk kérte, hogy Lajos ezen oklevelet és az abban foglalt birtokadományt fogadja el és megújítva királyi kegyből (benignitas) privilégiumában erősítse meg (1339. dec. 16., I. Anjou-oklt. XXIII. 740. szám). A király Marochuk jogszerű kérésére, valamint azon hű szolgálataiért (ezeket jelen oklevélben nem is lehet részletesen felsorolni), amiket először apjának: Károly királynak, Mo. (regnum Hungarie) jogara viselőjének az ő és az ország számos feladataiban és hadjárataiban, majd Károly halála után, amikor Mo. kormányzása és trónja atyai leszármazás jogán Lajosra háramlóit, őneki teljesített, ezeket királyi kedvezéssel viszonozva ezen ép és gyanútól mentes privilegiális oklevelet szó szerint átírva elfogadja, megújítja és megerősíti az anyja: Erzsébet királyné (H) és frater-e: István herceg beleegyezésével, valamint a főpapok és a bárók tanácsával, ezzel Károly adományának megfelelően e birtokokat megerősíti királyi teljhatalmából (regia potestatis plenitudo) Marochuk mesternek és általa örököseinek, más jogának sérelme nélkül. Erről függő kettőspecsétjével megerősített privilegiális oklevelet bocsát ki. Kelt Thatamer mester fehérvári prépost, a királyi aula alkancellárja keze által, a. d. 1345., III. Non. Junii, uralkodásának 4. évében, amikor Csanád esztergomi érsek, örökös esztergomi comes, a kalocsai szék üresedésben van, Domokos spalatoi, Miklós zárai érsek, László pécsi, Miklós egri, András váradi, András erdélyi, Kálmán győri, Jakab zágrábi, Péter szerémi, Mihály váci, Gallyardus Csanádi, István veszprémi, Vid testvér nyitrai, Lőrinc boszniai püspök, magnifici Miklós nádor, a kunok bírája, István erdélyi vajda, Zonuk-i comes, Lőrinc királyi tárnokmester, nyitrai comes, Pál comes országbíró, Miklós egész Sclauonia bánja, Domokos Machow-i bán, Pál királynéi tárnokmester, Zeech-i Miklós királyi étekfogó-, Dénes királyi lovász-, Miklós királyi pohárnokmester, Miklós mester pozsonyi comes. Arenga. E.: Dl. 3278. (Acta eccl. ordinum et monialium. Vet.Buda 15. 14.) Hátlapján újkori kezektől tárgymegjelölések. Függőpecsét és sárga-vörös fonata. 246
