Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
ország szokása és joga (iusticia) szerint Lőrinc iktattatja Peteu-nek és Miklósnak. Mivel tehát Cristian bíró, Hertul, Hannus, Nikul és a Scepus-i 24 város bírói, esküdtjei és hospesei háromszor nem jelentek meg és nem is küldtek senkit, majd ezután az ország szokásán és jogán túl (ultra consuetudinem et iura regni) véglegesen megidézve sem, és minden esetben bírságban marasztaltattak el, ezért Lőrinc (akinek hivatala megköveteli, hogy mindenkit a saját jogában őrizzen meg, és mindenkinek adja vissza, ami a sajátja) a vele ülésező nemesekkel Peteu és Miklós ezen birtokait, mivel hozzájuk jog szerint tartoznak régi határaik alatt, nekik visszaadja és ítéli bírói hatásköréből, más jogának sérelme nélkül, úgy, hogy ha valaki valamilyen jogot remél e birtokokban, azt Peteu-től és Miklóstól a jog rendje szerint követelje a megfelelő bíró előtt. Lőrinc elrendeli, hogy Lengel (diet.) Péter mester v. távollétében Heym fia: Miklós királyi ember a Scepes-i káptalan tanúsága jelenlétében (akinek kiküldését Lőrinc ezúton kéri) Peteu comes-t és Miklóst Chepanfolua és Kamarunchun birtokokba vezesse be. Erről függőpecsétjével megerősített oklevelet bocsát ki Peteu-nek és Miklósnak. D. in Wyssegrad, 20. die termini prenotati, a. d. 1345. E.: Dl. 84 688. (Radvánszky cs. radványi lt. 2. 9. 3.) Hátlapján újkori kéztől tárgymegjelölés. Függőpecsét és sárga-zöld fonata. Á.: a 813. számú oklevélben. Eltérő névalakjai: Pethev ~ Pethew ~ Petheu, Reynbold, Chepanfalua, Camarunch ~ Camaruch ~ Kamarunch, Edelyn, Hertyl, Nykyl ~ Nykel, Hanus, Leuche, Lengen. 348.1345. máj. 25. Az erdélyi káptalan igazolja, hogy Byztricia-i Henneng fia Péter fiai: János és Péter örökös nélkül elhunyt vérrokonuk, Henneng fia János fia: Miklós Doboka megyei Kysbuduhth nevű birtoka rájuk háramlott harmadából kiadták Henneng fia néhai János leányának: Katalinnak, Enyd-i Henchmann comes feleségének az őt megillető leánynegyedet (ami 4,5 curia-t tesz ki), mivel ezt András erdélyi püspök vikáriusa még János fia: Miklós életében e nőnek ítélte. Erről a káptalan függőpecsétjével megerősített oklevelet bocsát ki. D. f. IV. p. oct. Penth., a. d. 1345., amikor Domokos prépost, Mihály éneklő-, Lorand őrkanonok, Miklós mester Clus-i főesperes dékán. Má.: Ba. Erdélyi kápt. It. 1. 131. (Beke 8. 1033.) (Df. 277 306.) XIV. századi protocollum. R.: Erdélyi Okm. III. 259. szám. K.: ZW II. 30-31. Román ford.: Doc. Trans. IV. 242-243. 231
