Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
mon fia: Kelemené és elődeiké régtől fogva, István fia: Péternek pedig Zenthgyurg birtok és a Welemer melletti föld határain belül semmilyen része nem volt és most nincs. Erre István fia: Péter azt állította, hogy Iwahun birtok, ami őt mindig is örökjogon illette, és amiben emberemlékezet óta békésen tartózkodik, Zenthgyurg birtok és Welemer föld határain kívül fekszik, az alperesekhez és elődeikhez semmilyen jogon nem tartozik, és bemutatta Pál comes- nek a Kopumuk-i konvent, a vasvári káptalan és a zalai konvent tudományvevő, István mester zalai comes-nek címzett jelentéseit, melyek szerint István comes emberei, valamint e káptalan és konventek tanúságai megtudták a Zala megyei (provincia) nemesektől és nem nemesektől, s különösen Iwahun szomszédaitól, hogy Iwahun régtől fogva István fia: Péter és elődei örökbirtoka. Mivel az ügyben szükség volt a király és a Kopumuk-i konvent embereire, Pál comes írt a konventnek, hogy küldjék ki tanúságaikat, akik jelenlétében Bodugazunfolua-i Miklós fia: János v. Mereu-i Sydow fia: Sydow v. Sebechke-i Gyula fia: Márton királyi emberek valamelyike az alperesek részére, ill. Cheztregh-i György fia: Péter v. Panth fia: Balasey v. Bethey-i Pál fia: János királyi emberek valamelyike Péter felperes részére [1345.] ápr. 3-án (oct. Passce) Scenthgyurg birtokot és Velemer földet a szomszédok összehívásával és a felek v. képviselőik jelenlétében járják be régi határaik mentén, ha ezeket világosan fel tudják lelni, majd vizsgálják meg, hogy a mondott Kolgyay [! alatta lehúzva: Iwahun] birtok Zenthgyurg birtok és a Velemer melletti föld határain kívül v. belül fekszik-e, tudják meg részrehajlás nélkül, hogy Iwahun birtok Péterhez tartozik-e örökjogon, annak tulajdonában lakik-e emberemlékezet óta békésen, onnan nem mozdulva, v. pedig Iwahun a mondott királyi oklevél címén az alpereseket illeti jog szerint, majd Iwahun birtokot királyi mértékkel megmérve (ha lehet), v. pedig szemmel megtekintve az ország szokása szerint becsüljék fel, a konvent pedig tegyen jelentést a királynak máj. 1-jére (oct. Georgii). Akkor Péter felperes, ill. Miklós fia: György a maga és a többi alperes nevében a Kopumuk-i konvent ügyvédvalló levelével bemutatták Pál comes-nek a konvent királynak címzett oklevelét (1. 243. szám). Ezt megtekintve Pál comes megkérdezte háromszor (ahogy hivatala megköveteli) Pétert, hogy a pert bajvívással, v. eskü letételével akarja-e lezárni, mire ő azt felelte, hogy szegénysége miatt bajt vívni nem tud, ezért a pert Miklós fia: György esküjének engedte át, s ezt György elfogadta. Mivel Iuahun birtokot 9 márkára becsülték, az országbíró tartozott Györgynek az esküt megítélni annyi nemes személlyel, ahány márkára a birtokot becsülték, ezért a vele ülésező bárókkal és az ország nemeseivel elrendelte, hogy György kilencedmagával (nemesekkel, akik közül kettő Iwahun birtok legközelebbi szomszédosa kell legyen) nov. 9-én (2. die oct. OO. SS.) Bethe-i Pál fia: Miklós v. ue. Bethey-i Lőrinc fia: Pál v. Guztula-i Panth fia: Balasey királyi emberek valamelyike (István fia: Péter részére), ill. Kuzmadamyan-i Tamás fia: Miklós v. Kemyn fia: Miklós v. ue. Kemyn fia: István (az alperesek részére) királyi emberek valamelyike és a vasvári káptalan tanúságai (akik kiküldésére Pál 211
