Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

fiait: Miklóst, Pétert és Henriket pedig Kanya nevű birtokrészükön megidézték Lászlóék ellenében máj. 1-jére (oct. Georgii) a királyi jelenlét elé (I. Anjou-oklt. XXIV. 175. szám). A per tárgyalása több halasztás után [1345.] máj. 1-jére (oct. Georgii tune presentes) jutott, mikor is Malach (diet.) András a maga és frater-ei nevében Pál comes ügyvédvalló levelével az országbíró előtt kérte, hogy János fiai indokolják meg, miért foglalták el Borsker birtokot, mire János fia: Miklós mester a maga és frater-ei nevében Pál comes ügyvédvalló levelével bemutatta [I.] Károly király 1342. évi gyürűspecsétes nyílt oklevelét, mely szerint a király megparancsolta a Thamasy várhoz tartozó Tolna megyei birtokok, a Symig me­gyei Hedruh birtok, és e várhoz tartozó más, bárhol is levő birtokok ügyében, amiket a király oklevelével cserébe adott örökre János fiainak, hogy amíg e birto­kok határait teljesen meg nem állapítják, Pál comes ne ítélkezzen, bírósága elé János fiait ne kényszerítse, s ha valaki valamilyen jogot v. tulajdont remél e birto­kokban, okleveleit ezek ügyében a királyi felség előtt mutassa be, mivel e birto­kok és a csere ügyében a király az ezekről kiadott privilegiális oklevelében szava­tosságot vállalt János fiai felé (7. Anjou-oklt. XXVI. 383. szám). Miklós mester hozzátette, hogy a királytól cserébe kapott Borsker, más néven Remete birtok Thamasy várhoz tartozott, és bemutatta Pál comes-nek a fehérvári káptalan, a Symig-i konvent és a fehérvári (Álba) keresztesek ispotályos háza konventje tu­dományvevő okleveleit, amikben a király írásos parancsára jelentették, hogy ta­núságuk és a királyi ember nemesektől, nem nemesektől, klerikusoktól és világi­aktól nyíltan és titokban megtudták a szomszédos és megyebeli falvakban, hogy Remete, más néven Borsker birtokot Kanya-i Fülöp birtokolta, ott Boldogságos Szűz-kőegyházat építtetett, amiben a sírja is van, és örökös nélküli halála után Borsker más birtokokkal és Thamasy várral az ország szokása szerint a király kezére háramlottak, aki ezeket szolgálataiért Azara-i Sándor mesternek adomá­nyozta, aki ez alapján Borsker-t élete végéig békésen birtokolta, majd Sándor örökös nélküli halála miatt Borsker birtok Thamasy várral és más, e várhoz tarto­zó birtokokkal a király kezéhez visszatért, aki e birtokot a várral és tartozékaival együtt elcserélte János fiaival. Erre Malach (diet.) András bemutatta Pál comes- nek [I.] Károly király 1340. évi gyürűspecsétes oklevelét, mely szerint Bors fia Benedek fiai: Malach (diet.) Miklós, Malach (diet.) András és Malach (diet.) László elpanaszolták az uralkodónak, hogy a Symig megyei Borsker nevű birto­kukat némelyek el akarják tőlük idegeníteni azon a címen, hogy a király e birto­kukat tőlük elvette; az uralkodó ezért kifejezte, hogy birtokjogukat tőlük nem vette el, nem is adta másoknak, sőt őket jogaikban meg kívánja őrizni (/. Anjou- oklt. XXIV. 746. szám). András bemutatta még az országbírónak a fehérvári és a pécsi káptalan, valamint a Symig és Tolna megyei comes-ek és szolgabírók tu­dományvevő okleveleit, és Miklós nádor (H) két oklevelét (mindezeket különbö­ző években adták ki). A fehérvári káptalan (év nélküli) oklevele szerint egyrészről Myskolch-i Elleus fia: Bors comes, másrészről Keer-i Ledegems a maga és frater- e: Pál nevében a káptalan előtt elmondták, hogy felosztották Keer nevű földjüket, 193

Next

/
Thumbnails
Contents