Anjou-kori Oklevéltár. XXVIII. 1344. (Budapest-Szeged, 2010)

Documenta

birtokrészt ők v. rokonaik (együtt v. külön) addig ezen összegért ki akarják azt váltani, Bolugh fia: Miklós tartozik a birtokrészt visszaadni, miután az összeget megkapta. Ha addig nem váltják ki, [1345.] febr. 9-én (oct. Purif. B. virg) már csak 20 márkáért tehetik ezt meg. Ha akkor sem teszik ezt meg, [1345.] febr. 13-án (5. die diet, oct.) a birtokrész átörökítésre kerül Bolugh fia: Miklósnak és örököseinek. Erről a káptalan oklevelet bocsát ki Bolugh fia: Miklósnak. D. f. V. an. Purif. B. virg., a. d. 1344.

E.: Dl. 40 937. (Múz. Ta. Majláth.) Hátlapján kerek pecsét körvonala.

55. 1344. [jan.] 29.

Die 29. eiusdem mensis [Jan.]: a domonkos rendi magyar (Ungarns) Jakab testvérnek, Calabria hercege [András] káplánjának a saját, egy társa, valamint egy vallictus-uk és 2 lovuk költségeire a herceg parancsából kifizettek 2 uncia-t, mivel visszatérnek Mo.-ra (V).

K.: Wenzel, Dipl. emi. II. 41-42. (A Nápolyban volt Reg. Angioini 225. Reg. Karoli ep. 7. alapján)

56. 1344. jan. 31. Kálló

Miklós és István mesterek, Zaboch-i vicecomes-ek és a négy szolgabíró igazolják, hogy Semyan-i Mihály fia: László mester megfizette nekik azon bírságot, amellyel a Byr-i Tamással való [1343.] márc. 1-jei (sab. p. diem Cynerum) megegyezésért nekik tartozott. D. in Kallow, sab. an. Purif. virg. glor., a. d. 1344.

E.: Dl. 51 276. (Kállay cs. lt. 1300. 719.) Papír. Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelenés, valamint 2 zárópecsét töredéke.

R.: Piti F., Szabolcs m. 345. szám.

57. 1344. febr. 1. Visegrád

Miklós erdélyi vajda, Szolnoch-i comes Tathamer mester fehérvári prépost, a királyi aula alkancellárja a maga és frater-e: István fia: Mátyás (vagyis az ő nepos-a) nevében előadott kérésére függőpecsétes oklevelében átírja és megerősíti az erdélyi káptalan [I.] Károly királynak (V) címzett jelentését (1339. febr. 26., I. Anjou-oklt. XXIII. 104.

75