Anjou-kori Oklevéltár. XXVIII. 1344. (Budapest-Szeged, 2010)

Documenta

a király előtt kérte, hogy mivel nincsenek fiai, királyi kegyből (benignitas) engedje meg neki, hogy fiút adoptáljon, akinek átadhatja birtokait a király beleegyezésével; az uralkodó pedig megfontolva Miklós hű szolgálatait, amiket elődeinek és neki teljesített, erre engedélyt adott, noha Miklós comes örökös nélküli halála esetén birtokainak a király kezére kellene háramolniuk; Miklós comes a gener-ét, Deniper fia: István mestert személyesen a fiává fogadta a király előtt, és birtokait (Ormand, Herend, Tuteus, Obon) minden haszonvétellel és 4 szőlővel Zeyck, Wersend és Zeheth területén István mesternek és örököseinek adta a király beleegyezésével, aki Miklós halála után e birtokokat szintén István mesternek és örököseinek adta. Mivel tehát Tuteus birtok fele a váradi konvent privilégiuma és [I.] Károly király oklevele szerint törvényesen Mátyásra háramlott, ezért Pál comes megkérdezte Mátyást, hogy Tuteus birtok másik felét Herend birtokkal együtt (amik közvetlen szomszédság okán őt illetik) az ország szokásának megfelelően vissza akarja-e vásárolni, mire Mátyás azt felelte, hogy Tuteus birtokból nem követel többet saját joga nevében, csak azt, amit a váradi konvent által leírt határok tartalmaznak, a birtok többi, e határokon túli részét, ami István fiaié volt, Tuteus mesternek átengedi a mondott vásárlás címén, Herend birtokot pedig kész visszavásárolni. Mivel Tuteus birtok fele elkülönítéséhez, iktatásához és Herend birtok becsléséhez szükség van királyi emberekre és káptalani tanúságokra, ezért Pál comes kéri a pécsi káptalant, hogy küldjék ki tanúságaikat, akik jelenlétében Balathy-i Sebestyén v. Bory-i István v. Chankow fia: Miklós (Thuteus mester részére), ill. Geredey-i Fülöp v. Harazth-i Simon v. Baya-i Deseu (Mátyás részére) királyi emberek valamelyike márc. 17-én (oct. medii Quadr. scilicet f. V.) Thuteus birtok felét a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében járják be a váradi konvent privilegiális oklevelében (amit Mátyás eredetijében mutasson be) foglalt határok mentén, és iktassák Mátyásnak, a birtok maradék részét (ami e határokon kívül vannak) pedig új határjelek emelésével iktassák Tuteus mesternek; a felek nem mondhatnak ellent egymásnak, ha pedig más teszi ezt, Tuteus mester és Deniper fia István fiai (mint szavatosok) ellenében idézzék meg máj. 8-ra (quind. Georgii) a királyi jelenlét elé; ezután a királyi emberek és a káptalan tanúságai Herend birtokot, ami István fiaié volt, a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében fogott bírókkal becsüljék fel (figyelembe véve hasznait, jogait és bevételeit) az ország szokása szerint; a káptalan pedig szintén máj. 8-ra tegyen jelentést a királynak. D. in Wyssegrad, 8. die termini prenotati, a. d. 1344.

E.: Dl. 87 160. (Esterházy család hercegi lt. Repositorium 32. B. 84.) Hátlapján azonos (eszerint Mátyás Pera-i) és újkori kéztől tárgymegjelölések, valamint doborpajzs alakú zárópecsét töredékei és pecsétfő nyoma.

71