Anjou-kori Oklevéltár. XXVIII. 1344. (Budapest-Szeged, 2010)

Documenta

saját jogköréhez vonta, ennek megfelelően a pápa a veszprémi egyházmegyei, fehérvári (Alba regalis) Szűz Mária-egyház azon kanonokságát és prebendáját, amik Chama halálával üresedtek meg, Péter [fia:] Andrásnak adományozza, annak ellenére, hogy az bírja az erdélyi egyházmegyei Gipsa-i plébániát is, és a minap ígéretet kapott a Márton [fia:] Tamás erdélyi egyházmegyei klerikus által elfoglalva tartott az ue. egyházmegyei, szászvárosi (de Varesio) plébániára is. Ha azonban Andrásnak az utóbbit sikerült megkapnia, a Gipsa-i plébániáról le kell mondania. D. Avinione, VII. Id. Oct., [pápaságának] 3. évében. [1344.]

K.: Vespr. II. 107-108. (ASV. Reg. Vat. Vol. 163. föl. 172. alapján)

R.: Reg. Suppi. 1/2. 87. 1. jz.

684. 1344. okt. 10. Buda

[I.] Lajos király (H) kinyilvánítja, hogy színe előtt Jula fia: Miklós, a királyi aula lovagja, Lajos fivére: András (Je és Si királya) tanítója (pedagógus) előadta hű érdemeit, amiket először apjának: [L] Károly néhai királynak (H), amíg az Mo. jogarát hordozta, majd annak halála után, amikor az ország kormányzásának trónja Lajoshoz került, neki, illetve András számos követségében és szolgálatában teljesített, s különösen, mikor Zaah nembeli néhai Felicián előre megfontolt gonoszságból és eszeveszett dühvággyal Károly király vérére tört, a király, András és Lajos védelmében Miklós Felicián éles kardjával vitézül szembeszállt, és életveszélyes sebet kapott a fején. Mindezek viszonzásául Miklós kérte, hogy a Bors megyei Molonan birtokot, amiről azt állította, hogy a Felicián legközelebbi rokonságából való néhai Kopey-é és Bathow-é volt, akiket az ország főpapjai, bárói, nemesei és procer-ei akkor nyilvános hűtlenekneknek nyilvánítottak, így a birtok királyi kézre háramlott és a királyi adományozási jogkörhöz tartozik, neki és általa camalis frater-ének: Gergelynek (de a fráter patruelis-eik nélkül) adományozza a király, és őket ezen és más eddigi birtokaikkal együtt nemesítse meg. A király, aki hívei érdemeit a kegyesség lelkületével tartozik felmérni, megfontolva nevezettek hű szolgálatait, ezek viszonzásául Molonan birtokot minden haszonvétellel (művelt és nem művelt földek, erdők, rétek, berkek, mezők, vizek, malmok, malomhelyek), régi határai alatt anyja: Erzsébet királyné beleegyezésével és a főpapok és a bárók tanácsával Miklós mesternek és általa frater- ének: Gergelynek adományozza (frater patruelis-eik nélkül), más jogának sérelme nélkül, a birtokot így csak egymás közöt kell felosztaniuk, frater patruelis-eikkel v. másokkal sohasem (csak akkor, ha Miklós és Gergely örökös nélkül hunyna el), őket ezen és más eddigi birtokaikkal megnemesítve. A király elrendeli, hogy Miklós és Gergely Molonan birtok osztálya ügyében frater patruelis-eik v. rokonaik ellenében

386