Anjou-kori Oklevéltár. XXVIII. 1344. (Budapest-Szeged, 2010)
Documenta
a birtokfél Márton apjától: Jánostól Raphayn fiaihoz: ezen Sándorhoz és Miklóshoz háramlóit. Ezért Pál comes Mártont, mint szándékkal elidegenített birtok követelőjét a jog szerint el kellett volna marasztalja, de kegyesen csak Kerezthur birtok fele becsértékének megváltásával sújtotta, mely összeget aug. 27-én (oct. regis Stephani) kellett kifizetnie 2 részben Pál comes-nek és 1 részben Györgynek és Miklós fiainak mint peres ellenfélnek, és erre Márton kötelezte is magát. Ezért Pál comes írt a Scepus-i Szt. Márton-egyház káptalanjának, hogy küldjék ki tanúságukat, akinek jelenlétében Tarkan-i Mathyus fiai: Miklós v. László v. Tarkan-i Tamás fia: Domokos v. Pangrach fia: László v. Nempti-i Zochyk v. Helmech-i Batyz fia: László v. Panalay-i János fia: Péter királyi emberek valamelyike júl. 8-án (quind. Nat. Johannis Bapt.) Kerezthur birtok felét a szomszédok összehívásával, s különösen János fia: Márton jelenlétében régi határai mentén (amit a Lelez-i konvent mondott oklevele tartalmaz, s ezt ott Sándor fia: György és Miklós fiai v. képviselőik eredetiben mutassanak be) járja be, ahol szükséges, új határjeleket emelve a régiek mellé, és iktassa Györgynek és Miklós fiainak, Márton ellentmondása ellenére is, ha más nem mond ellent; az esetleges ellentmondókat idézze meg György és Miklós fiai ellenében aug. 27-re a királyi jelenlét elé, majd figyelembe a birtokfél véve hasznait, mennyiségét, minőségét és értékét, fogott bírókkal becsülje fel az ország szokása szerint, és hagyja meg Mártonnak, hogy a birtokfél becsértékét aug. 27-én fizesse ki Pál comes előtt, kétszeres büntetéssel, ha nem így cselekedne, majd a káptalan tegyen ugyanakkorra jelentést. Aug. 27-én Sándor fia: György a maga és Miklós fiai nevében a Lelez-i konvent ügyvédvalló levelével bemutatta az országbírónak a Scepus-i káptalan királynak címzett válaszát, mely szerint a káptalan Pál comes kérésére kiküldte tanúságul Miklós Sygra-i plébánost, akivel Tamás fia: Domokos királyi ember júl. 17-én (sab. p. Margarethe) visszatérve elmondta a káptalannak, hogy júl. 1-jén Kerezthur birtok felére ment a szomszédok, s főleg János fia: Márton jelenlétében, a Lelez-i konvent oklevelében (amit Sándor fia: György és Raphayn fia Miklós fiai ott eredetiben bemutattak) foglalt régi határai szerint bejárta, új határjeleket emelve a régiek mellé, és iktatta Györgynek és Miklós fiainak, nem lévén ellentmondó sem a helyszínen, sem a káptalan előtt, majd figyelembe véve a birtokfél hasznait, mennyiségét, minőségét és értékét fogott bírókkal 24 márkára becsülte az ország szokása szerint, meghagyva Mártonnak, hogy a birtokfél becsértékét aug. 27-én fizesse ki Pál comes előtt annak bírói meghagyásának megfelelően, kétszeres büntetéssel, ha másként tenne. Márton azonban nem jelent meg aug. 27-én az országbíró előtt, nem is küldött senkit, a 24 márkát sem fizette ki, holott György 16 napig várt rá, ezért Pál comes Mártont a 24 márka kétszeresében, vagyis 48 márkában marasztalja el kötelezettségvállalásának megfelelően, ha magát nem tudja ésszerűen kimenteni. D. in Vissegrad, 17. die termini prenotati, a. d. 1344. E.: Dl. 3719. (NRA. 174. 8.) Felül hiányos. Hátlapján doborpajzs alakú zárópecsét töredékei. 354
