Anjou-kori Oklevéltár. XXVIII. 1344. (Budapest-Szeged, 2010)

Documenta

ki, majd onnan a pert a felek kérésére aug. 8-ra (quind. Jacobi) halasztotta, mikor is Mátyás fia: Mátyás (ura: Merse nevében királyi ügyvédvalló levéllel) jelenlétében János bemutatta a nádor nyílt oklevelét, mely szerint a mondott Heweswyuar megyei nádori congregacio-n János elmondta, hogy a megye szolgabíróinak és esküdt ülnökeinek tudomása van arról, miszerint Zeuleus hozzá örökjogon tartozik régtől fogva, s mikor a nádor őket hitükre, a király és Szent Koronája iránti hűségükre megkérdezte erről, ők egybehangzóan tanúsították, hogy Zeuleus Jánosé régtől fogva örökjogon. János emellett bemutatta a nádornak az egri káptalan nyílt, Lampert egri püspök 1256. évi oklevelét tartalmazó oklevelét, mely szerint Selp falvi Heydryh a püspök előtt Agabit fia: Pétert perbe vonta Fermenus anyósa hitbére és (már elhunyt) felesége leánynegyede, ami a nőt a természetjog (ius naturale) szerint megilleti, valamint Fermenus másik, még élő felesége hitbére ügyében (mely nő a püspök előtt ezen hitbér követelését Heydrych-re bízta), ezért Péter (nem lévén semmi egyebe) ezen hitbérek és leánynegyed fejében Fermenus Zeuleus nevű 8 ekényi földjét (amiből 4 ekényi szántóföld és 4 ekényi kaszáló) a tartozékaival (ti. a Syruk és Zeuleus nevű állóvizek harmadával, a Seguthlenthov és Pynkusd nevű állóvizekkel, valamint a Chw nevű erdő harmadával (kivéve e föld ötödét, amit Fermenus korábban birtokolt Welpreth föld felől) iktatta Heydreh-nek ezen asszonyok számára, az ötödrészt pedig Péter eladta Heydreh-nek 1 márkáért és ferto-ért; az iktatásnak azonban egy Welpreth nevű ifjú ellentmondott, és kérte, hogy e földet magának kiválthassa, amire a püspök időpontot tűzött ki, amin belül v. kifizeti a földért a pénzt, v. Heydreh-nek engedje azt birtokolni; a kitűzött napon Welpreth elmondta a püspök előtt, hogy a földet nem tudja kiváltani, ezért a püspök azt az emberével iktattatta Heydreh-nek; a szolgák (servus) és szolganők (ancilla) kapcsán úgy egyeztek meg, hogy a Zenthe nevű szolganőt és fiait: Lyche-t és Benedeket Péter birtokolja, miként korábban is, Heydreh feleségéé pedig az Endre nevű szolga a fiával és egy Margit nevű szolganő legyen, miként korábban is; ha valaki ezen asszonyok hitbérei, a leánynegyed, Fermenus birtokai és a szolganő ügyében zaklatná Pétert, Heydreh szavatolja őt, viszonzásul Péter szavatolja az asszonyt a szolga és a szolganő ügyében. Ezen oklevelet megtekintve a nádor háromszor megkérdezte Jánost, hogy Zeuleus az ő elődeié volt-e, most nála-van e, és ott lakik-e az ország szokása szerint, mire ő azt mondta, hogy Zeuleus birtokot a szent királyok ideje óta mindig is az elődei birtokolták, s ez által ő is, most is ott lakik, majd bemutatta a váradi káptalan 1332. febr. 9-én (a. d. 1332., oct. Purif. B. virg.) kelt oklevelét, mely szerint megjelent előttük egyrészről Zaar (diet.) Mihály comes leánya: Margit (Kuthety-i Paznan fia: István özvegye), másrészről Zeuleusy-i Tamás fia: János, és az asszony megvallotta, hogy János elégtételt adott neki nagyanyja (ava) hitbére és anyja leánynegyede ügyében, amik neki János Zeuleus, Petry és Igor nevű Heweswyuar megyei birtokaiból az ország szokása szerint rokonság okán (racione linee generacionis) jog szerint járnak, ezért Jánost ez ügyben nyugtatta saját, rokonai és utódai részéről. Végül János Pál comes országbíró

332