Anjou-kori Oklevéltár. XXVIII. 1344. (Budapest-Szeged, 2010)
Documenta
Januk birtokot minden haszonvétellel, régi határai alatt átadták András fia: Péternek, a fiának és frater-einek, emellett vállalták, hogy fizetnek nekik az egri káptalan előtt 40 budai márka garast, mégpedig 20 márkát okt. 6-án (oct. Michaelis), 20 márkát pedig [1345.] jan. 8-án (oct. Strennarum), kétszeres büntetéssel, ha valamelyik időpontot elmulasztják. Viszonzásul András fia: Péter a fia és frater-ei nevében is Voyda és Bytes birtokokat minden haszonvétellel a prépostnak és frater-einek adta, azon régi határok alatt, ahogy Januk-tól elkülönülnek. A király aug. 17-ét (oct. Laurencii) tűzi ki a feleknek a címzettek előtti megjelenésre. Ha a felek valamelyike v. leszármazottaik ezen elrendezést nem tartanák meg és újra pert kezdenének e birtokok ügyében, mint párbajban elbukottak bűnhődjenek. A címzettek mindezek alapján adják ki privilegiális oklevelüket a feleknek. D. prope civitatem Olwynch, f. III. p. Jacobi, a. d. 1344. Á. és Má.: a 664. számú oklevélben. Tá.: Bebek Detre nádor, 1398. szept. 1. Dl. 42 684. (Múz. Ta. 1919. 31.) K.: Kub. II. 136-137. (Tá. alapján, Tá.-ban.) R,: Wertner, Nemzetségek II. 41. 527. 1344. júl. 27. Fehérvárott Erdélyben [I.] Lajos király (H) kinyilvánítja, hogy András erdélyi püspök, ill. az erdélyi székelyek (Syculi) és szászok (Saxones) között hosszabb viszály támadt saját jogaik kérdésében. A király az erdélyi országlakosok békéjét óhajtva, s hogy a felek békésen élhessenek saját jogaikkal, az alábbiakat határozza: a házasság, a hitbér, a jegyajándék, a leánynegyed, a klerikusok és asszonyok megverése egyházi bíróság elé tartoznak. Egyházi bíró nem kényszeríthet pereskedésre megtámadott személyt, a támadót pedig nem büntetheti meg az elkövetettekért, csak ha a megtámadott fél a neki okozott jogtalanságot az egyházi bíró előtt vizsgáltatja ki. A szüzek és asszonyok elleni erőszak (ha nem folyik vér), valamint a végrendeleti ügyek szintén egyházi forum elé tartoznak. Ha a paráználkodók ügye civiliter történik, egyházi bíróság elé, ha pedig criminaliter, akkor világi bíróság elé tartozik. A király a főpapokkal és bárókkal megfontolva elrendeli, hogy püspök birtokperben senkit sem vethet interdictum alá v. közösíthet ki, az egyháznak okozott más jogtalanságok ügyében azonban igen. A püspök által joggal v. jogtalanul elfoglalt birtokok ügyében a végső döntés meghozatalát a király az erdélyi vajda bíróságára bízza. Mostantól Erdélyben a püspök a nemesek birtokait semmilyen szín alatt nem foglalhatja el és a király engedélye nélkül nem szerezheti meg. A püspök a nemesek birtokaira és egyházaiba nem helyezhet papokat kényszerrel. Az erdélyi lakosok a tized fejében a püspöknek minden, tized alá tartozó kepe után fizessenek 1 (királyi kamarai súlyú) dénárt. Ha a püspök ezt nem fogadja el, akkor 302
