Anjou-kori Oklevéltár. XXVIII. 1344. (Budapest-Szeged, 2010)

Documenta

e birtokon maradni, ezért onnan elköltözött. Erre László azt felelte, hogy e rész az övé és az ő Hwmuk nevű birtokához tartozik régtől fogva, és mindig is ő használta. Mivel a felek vállalták, hogy állításaikat a megyebeliek (comprovincionales) közötti köztudományvétellel bizonyítják, ahová a nádor embereit közösen odavezetik, a nádor írt a Lelez-i konventnek, hogy küldjék ki tanúságaikat, akik előtt Harazth (diet.) István a felperes Miklós részére, ill. Palag-i János fia: Pál nádori ember az alperes László részére [ 1344.] jan. 13-án (oct. Epiph. d.) a szomszédok összehívásával és a felek v. képviselőik jelenlétében először a vitás földrészen, majd más nemesektől és nemtelenektől tudják meg az igazságot minderről, majd a konvent jan. 15-re (ad 8. diem diet, oct.) tegyen jelentést. Akkor a felek bemutatták a konvent oklevelét, mely szerint Harazth (diet.) István és János fia: Pál nádori emberek Lőrinc testvér és Miklós testvér, a konvent tanúságai jelenlétében jan. 13-án a szomszédok összehívásával a vitás földrészre mentek, ahol Miklós érdekében 10 név szerinti tanú és még vagy 200 más nemes és nemtelen azt állította, hogy a földrész mindig is Miklós Kwturden nevű birtokához tartozott, és László azt a Humuk nevű birtokához csatolta akkor, amikor Miklóst gyermekkorában (tenera et puerili etate) az apja magára hagyta, így ő e birtokon nem tudott maradni v. lakni; László mellett pedig 13 név szerinti tanú és valamivel több mint 300 nemes és nemtelen azt vallotta, hogy a földrész Lászlóé, és mindig is a Humok nevű birtokához tartozott jog szerint. A nádor ezek után megkérdezte a feleket, hogy birtokaik a vitás résznél határjelekkel el vannak-e különítve, mire László azt mondta, hogy a határjelek fák (meta arborea), [más] határjelek és a határnak használt utak pedig eltűntek. Mivel e határok megmutatásához szükséges volt kiküldeni a nádori embereket, a nádor írt az egri káptalannak, hogy küldjék ki tanúságaikat, akik előtt a nádori emberek máj. 1-jén (oct. Georgii) a szomszédok összehívásával és a felek v. képviselőik jelenlétében a vitás földrészen nézzék meg alaposan, milyen határt mutat meg László egyértelműen, majd a felek a káptalan jelentését máj. 8-ra (ad 8. diem diet, oct.) vigyék vissza. Akkor Miklós felperes és Gábor fia ezen László fia: Kozma (akire a per apja halálával szállt) a nádornak bemutatták a káptalan oklevelét, mely szerint Nynay-i Miklós fia: János és Palagh-i Pál nádori emberekkel kiküldték tanúságul karpapjukat: Jánost mindkét fél részére, akik máj. 1 -jén a vitás földrészre mentek, ahol Kozma 3 föld-határjelet és 4 fa-jelet mutatott meg egyértelműen, amik Kuturden és Hwmok birtokokat elválasztják, de Maryas fia: Miklós azt mondta, a 4 fa-határjel nem e birtokoké; hj.: út; Rakatias nevű állóvíz végénél ue. út; mocsaras hely; tölgyfa mint határjel; ue. mocsaras hely; Hyduspatak nevű folyó. Mivel tehát a már elhunyt László a köztudományvétel idején több személy tanúskodásával bizonyította, majd halála után fia: Kozma megmutatta az ő és Miklós birtokait elválasztó határokat, Miklós pedig sem határjelet, sem ideiglenes jeleket (signa metarum) nem tudott mutatni, ezért a nádor az ország vele ülésező nemeseivel úgy ítélt, hogy Kozma két nemessel, akik közül az egyik közvetlen szomszédos, a másik pedig ugyanazon megyei (provincia), aug.

226