Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVII. 1343. (Budapest–Szeged, 2007.)

János fia: Miklós mr., Buda város rector-a örökös nélkül hunyna el, akkor minden, az országban bárhol is levő, őt bármilyen címen illető birtokát és tulajdonát, s különösen Symonturnya várat minden tartozékával (falvakkal, oppidum-okkal, lakott és lakatlan földekkel, vámokkal, vizekkel, erdőkkel) István mr.-nek és fiainak: Dénesnek, Miklósnak, Imrénekés Istvánnak, valamint örököseiknek adja örök birtoklásra. Erről pecsétjével ellátott nyílt oklevelet bocsát ki nekik. D. in Wyssegrad, in oct. fe. Epiph. d., a. eiusdem 1343. Á.: I. Lajos király, 1347. jún. 30. Dl. 3553. (NRA. 593. 6.) K.: Sopron vm. I. 197-198. (Á.-ban.) R.: Bgl. V. 10; C. Tóth N., LK. 2000. 95-96. 21. 1343. jan. 13. Visegrád Miklós nádor, a kunok bírája előtt egyrészről Vgal-i Iwanka c. fia: Pál mr. országbírói prothonotarius, másrészről Sythke-i Lőrinc fia: Leukus mr. elmondták, hogy Leukus a Fejér m.-i, Saar folyó melletti Voytha nevű birtokát, ahol Szt. Leonard-kőegyház van, minden haszonvétellel használatra, benépesítésre, terményei és bevételei beszedésére, s ha úgy adódik, e birtok pereinek végrehajtására Pál mr.-nek v. helyettesítő (substitutus) képviselőinek átengedte teljes jogkörrel (potestas), oly módon, hogy ha Leukus bármikor is kéri, Pál mr. per nélkül tartozik e birtokot neki visszaadni. D. in Wyssegrad, in oct. fe. Epiph. d., a. d. 1343. K.: AO. IV. 297-298. (A Felsőbüki Nagy cs. sitkei lt.-ában volt E.-je alapján. 31. 654. Eszerint hátlapján pecsét nyomaival.) 22. 1343. jan. 13. István prépost és a Saagh-i Boldogságos Szűz premontrei rendi monostor testvéreinek konventje előtt Bory-i Sude fia: Petheu, másrészről Bory-i Iuanka fia: János elmondták, hogy Iuanka és fia: János a Bory-n levő teljes birtokukat Peteu-nek elzálogosították, s ezt most fogott nemes bírók kérésére és elrendezésével Petheu visszaadta Jánosnak jogai teljességével, érvénytelenítve minden oklevelet, amiket e zálogról bírt. Erről a konvent Petheu kérésére nyílt oklevelet ad ki Jánosnak. D. f. II. scilicet in oct. fe. Epiph. d., a. eiusdem 1343.