Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVII. 1343. (Budapest–Szeged, 2007.)

birtok nem volt felosztva s határjelekkel elkülönítve köztük és Egyed (Ilona apja) közt, s azon rész, amit Ilona László fiainak eladott, az Egyeddel való rokonságuk (linea generacionis) és szomszédságuk okán hozzájuk tartozik. Mivel Ilona szavatolást vállalt, Pál c. elrendelte, hogy János felperes az asszonyt ez ügyben [1341.] szept. 15-én (oct. Nat. virg. glor.) az ország szokása szerint állítsa elő; ekkor megjelent János felperes, Péter fia: János a maga, László és Mátyás nevében a Lelez-i konvent ügyvédvalló levelével, Ilona nevében pedig Tamás fia: Mihály a váradelőhegyi Szt. István első vértanúkonvent ügyvédvalló levelével, s bemutatta az egri kápt. nyílt oklevelű átiratában János Borswd-i főesp., Miklós egri püspök vikáriusa 1338. évi oklevelét, mely szerint a vikárius korábbi kötelezvénylevele és döntése szerint színe előtt Nogfolw-i Gábor fia: Petew a felperes Ilonának, Ayak-i András özvegyének az anyja (ezen Egyed felesége) hitbére és jegyajándéka fejében szept. 15-én (oct. Nat. S. Marié virg.) 10 M.-t tartozott fizetni; akkor a felek a vikárius előtt megjelentek, s Ilona megvallotta, hogy Petew (ezen Egyed néhai fiai: János és András Zabowch m.-i Nogfolw birtokon levő részének akkori birtokosa) a hitbér, jegyajándék és a 10 M. fejében (amennyire e birtokrészt a vikárius emberei és más nemesek becsülték) János és András birtokrészét (kivéve 40 királyi ölt, amiből harmincat Petew elzálogosított, tizet pedig eladott, kivéve továbbá az e részen levő Huzywtho halászóhelyet, amit Pethew magának megtartott) minden haszonvétellel neki és örököseinek adta, így Ilona e birtokrésszel megelégedve Petew-t és örököseit ez ügyben nyugtatta a vikárius előtt, szavatosság vállalásával feléjük a maga és örökösei részéről, Petew pedig kötelezte magát és leszármazottait, hogy Ilonát és örököseit megőrzi e birtokrészben. Pál c. ezek alapján meghagyta, hogy Ilona Petew-t v. leszármazottait a birtokrész szavatolására [1341.] nov. 8-án (oct. fe. OO. SS.) az ország szokása szerint állítsa elé. Akkor megjelent Zakol-i László fia: János személyesen, Péter fia: János a maga, Jacabus fia: László és annak fia: Mátyás nevében a Lelez-i konvent ügyvédvalló levelével, és Zakol-i Miklós fia: András Ilona nevében a váradelőhegyi Szt. István első vértanú-konvent ügyvédvalló levelével előállította Gábor fia: Petew-t, aki Péter fia: János és társai állításával szemben (miszerint ők és Egyed rokonok, így emiatt, valamint szomszédság okán a vitás bitokrész hozzájuk tartozik) azt mondta, hogy János, László és Mátyás sem ővele, sem Egyeddel (Ilona apjával, ezen Gábor fr.-ével) nem rokon, s bemutatta Pál c. 1334. évi oklevelét, mely szerint akkor, amikor Bereck fia: János és Pál fia Miklós fia: Pál többek között Gábor fia: Petew, Jacabus fia: László és Péter fia: János ellen Nogfolw birtok ügyében hosszabb pert folytattak Pál c. előtt, Pethew e birtokot örökjoga címén visszaszerezte és m.-i nemesek közötti tudományvétellel igazolta, hogy Lászlót, Jánost és elődeiket Pethew szülei, majd pedig Pethew Nogfolw birtokon eltartották, majd ott telepedtek le. Erre Péter fia: János, aki korábban azt állította, hogy Egyeddel közeli rokonok (proxima linea generacionis), most azt mondta, hogy az ő apja Egyed leánytestvérének (soror) fia, és hogy ő, Jacabus fia: László és annak fia: Mátyás már Pál c. privilégiuma kiadása előtt megegyeztek Nogfolw birtok ügyében