Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVII. 1343. (Budapest–Szeged, 2007.)

nádort, hogy a szb.-kat, esküdt ülnököket és Gumur m. minden nemesét kérdezze meg az ügyben, akik hitükre és a királyi Szent Korona iránti hűségükre, az élő kereszt fáját megérintve azt felelték, hogy az asszonyt, fiait és leányait Vrhuan birtokból kizárták Sándor fiai (de ennek okát ők nem tudják), s hogy Simon, apja és elődeik Vrhuan birtokon laktak mindig; erre Sándor fia: Jakab mr. azt mondta, hogy Vrhuan birtokot ő és fr.-e: János bírja oklevelekkel, amik bemutatására időpontot kért Villermus nádortól, s vállalta, hogy akkor majd ő és fr.-e: János az asszony minden felvetésére válaszol; mivel e congregacio-n János mr. sem személyesen, sem képviselője révén nem vett részt, Villermus nádor meghagyta, hogy Jakab mr. az okleveleket [1342.] máj. 26-án (oct. fe. Penth. tunc venturis) mutassa be, az asszony felvetéseire válaszoljon, János mr.-t pedig királyi bírságban marasztalta el, mivel nem jelent meg a congregacio-n. A kitűzött napon Jakab litteratus János és Jakab mr.-ek nevében Pál c. ügyvédvalló levelével (az asszony, fiai és leányai személyesen jelentek meg) Villermus nádor előtt azt mondta, hogy János mr. e királyi bírságot utóbb fizeti ki, s most az okleveleket sem tudja bemutatni, ezért a nádor meghagyta, hogy János a királyi bírságot kétszeresen fizesse ki, az okleveleket pedig 3 M. bírsággal mutassák be aug. 27-én (oct. fe. S. regis Stephani tunc venturis). Onnan a pert [1343.] máj. 1-jére (ad presentes oct. fe. B. Georgii mart. halasztották), mikor is János mr. a maga és Jakab mr. személyében kifizette a peres félnek járó 5 M. bírságot, és Miklós nádornak bemutatta [IV.] Béla király (H) 1247-ben kelt privilegiális oklevelét (l. Reg. Arp. 869. szám), mely szerint az uralkodó Detric c. lovag (strennuus) kérésére és szolgálataiért a Gumur várból kivett üres Ponith földet Detric famulus-ának: Chulen-nek és más famulus-ainak (valamint örököseiknek) adta és ezek tulajdonába (corporalis possessio) őket Benedek Jazow-i préposttal bevezettette (a privilégiumban szerepeltek Ponith határai, e határok között fekszik Vrhuan); bemutatta továbbá Pál c. országbíró 1340. évi privilégiumát (l. Anjou-okit. XXIV. 689. szám), mely szerint Pál c. előtt Teodor fia: Péter, a fia: István és István fia: Simon a maguk, valamint e Péter fiai: Pál, Miklós és János nevében az egri kápt. ügyvédvalló levelével elmondták, hogy bár a Sándor fia: János mr. által bemutatott, Ponith birtokról kiadott [IV.] Béla-privilégiumban Vrhuan föld neve nem szerepel, mégis felismerték, hogy e föld János mr. Ponith nevű birtokának az ezen privilégiumban szereplő határain belül van, így e privilégium erejével János mr.-t illeti meg, ezért Vrhuan földet neki és örököseinek hagyták az országbíró előtt. Ezen okleveleket megtekintve, mikor Miklós nádor a bárókkal és az ország vele ülésező nemeseivel döntést akart hozni és a hatalmaskodásról dönteni, a felek kérték a megyegyezés lehetőségét, majd máj. 3-án (3. die) visszatérve a nádor előtt elmondták, hogy fogott bírók elrendezésével pereikben és a hatalmaskodás ügyében egymást kölcsönösen nyugtatták, János mr. a maga és Jakab mr. személyében vállalta, hogy Vrhuan birtokot jún. 8-án (3. die oct. fe. Penth.) 3 részre osztják és a Gumur falu felőli harmadot minden haszonvétellel, ti. telki helyekkel (loca sessionalia), szántóföldekkel, trágyázott és legelőnek használt (campestres) föl-