Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVII. 1343. (Budapest–Szeged, 2007.)

A nyitrai kápt. jelenti [I.] Lajos (Lodoyc) királynak (H), hogy oklevelének megfelelően (1. 325. szám) Cherne-i Myke királyi emberrel kiküldték tanúságul karpapjukat: Istvánt, akik máj. 30-án (f. VI. prox. p. oct. fe. Assc. d.) a Nyitraváralján (suburbium civitatis Nitriensis) levő Parulcha utcán [és] a nyitrai c. máj. 29-én (oct. fe. Assc. d.) Nytria-n tartott congregacio-ján nemesektől és közrendűektől (communes homines) megtudták, hogy Elephant-i Deseu fia: Mihály mr. felfegyverkezve [Elephant-i Miklós] Zalakuz nevű birtokára ment máj. 17-én (sabb. prox. p. 22. diem fe. B. Georgii mart.), 4 lovát elvitte, holott per van köztük függőben, 2 lovat visszaadott, kettő (10 M.-t érő) lovat pedig megtartott magának. D. in vig. fe. Penth., a. supradict. [1343.] E.: Dl. 3585. (NRA. 1671. 67.) Papír. Hátlapján természetes színű, kerek zárópecsét töredéke. K.: AO. IV. 345-346. 367. 1343. máj. 31. A nyitrai kápt. előtt Jakab testvér, a Gron folyó melletti Szt. Benedek-monostor prépostja tiltakozott, hogy ő és e monostor egykori perjele: Miklós testvér az Oduord mellett fekvő Beseneu és ScenthMartun földeket (miként ez a nyitrai kápt. nyílt oklevelében részletesen szerepel) István mr. Gymus-i várnagynak minden haszonvétellel, a letelepítendő népek házaival, s a hasznok időközbeni beszedésével 10 évre átadták. Az idő elteltével a benépesített Beseneu birtokot István mr. a monostornak visszaadta, ScenthMartun birtokot azonban nem népesítette be, sőt Ch. [Csanád] esztergomi érsek Wduord-i jobbágyainak megengedte, hogy azt elfoglalják, így a monostornak nem adta vissza. D. in vig. fe. Penth., a. d. 1343. E.: Esztergomi kápt. mit. 3.1. 5. (Df. 235 833.) Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés (...Syfrido abbate et conventu monasterii S. Benedicti de iuxta Gron...), valamint kerek pecsét körvonala. K.: Str. III. 497. 368. 1343. máj. 31. Pál pap, a Balkan-i egyház rector-a, Zabolch-i alesp. kinyilvánítja, hogy korábbi oklevele szerint Miklós papnak 1343. máj. 31-én (a. d. 1343. sab. prox. an. Penth.) Legel