Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVII. 1343. (Budapest–Szeged, 2007.)
és a váradi kápt. tanúságaival (akik kiküldését Pál c. a kápt.-tól kérte) Kerekhomuk birtokra menjen ki, azt járják be új határjelek emelésével, majd János ezen Sándorral mint szomszédával (aki a tudományvételkor azt mondta, hogy e földrész Bogh birtokhoz tartozik), továbbá másik 2 nemessel, összesen tehát harmadmagával ue. nap Kerekhomuk vitás földrészen az ország szokása szerint tegye le a földesküt arról, hogy az ő Bogh nevű birtokához tartozik és sosem tartozott Atthya-hoz; ha ezt teljesíti, akkor neki, ha nem, akkor István mr.-nek iktassák a királyi és kápt.-i emberek örök birtoklásra, majd a kápt. jelentését a felek máj. 15-én (quind. dict. oct. fe. B. Georgii mart.) vigyék vissza Pál c.-nek. Akkor Merhard fia János fia: János bemutatta a váradi kápt. levelét, mely szerint János máj. l-jén Kerekhomok földrészen Ders fia: László és Chamaz fia: Demeter királyi emberek, valamint a váradi kápt. tanúságai: Miklós pap és Ábrahám, chorus-ukklerikusa előtt szomszédával: Thakus-i Sándorral, továbbá Petenye fia: Jánossal és Bene-i Péter fia: Sandur eskütársakkal az ország szokásának megfelelően az esküt letette; Kerekhomuk földrész határai a kápt. oklevele szerint: Churnawada folyó; vulgariter Rakatya nevű füzes; Galnaspatak folyó; Hydeghpatak folyó; tölgyfák; Sebeserpataka folyó. Mivel János esküjével bizonyította, hogy Kerekhomuk földrész az ő Bogh nevű birtokához tartozik, e földrészt Pál c. Jánosnak ítéli örök birtoklásra, más jogának sérelme nélkül, István mr. királyi speciális nótárius-ra örök hallgatást kiróva ez ügyben. Erről függőpecsétjével megerősített privilegiális oklevelet bocsát ki. D. in Wyssegrad, 12. die quind. dict. oct. fe. B. Georgii mart. predict., a. d. 1343. E.: Dl. 98 548. (Károlyi cs. lt. 25. 1.) Hiányos. Hátlapján újkori kezektől tárgymegjelölések. Vörös zsinóron függött pecsétje elveszett. K.: Károlyi I. 152-158. Román ford.: Doc. Trans. IV. 136-141. 353. 1343. máj. 26. A budai kápt. előtt megjelent egyrészről Bechey-i Imre fia: Theuteus mr. királyi ajtónállómr., Bors-i c., másrészről Geren-i Mihály fia: Besenyő (Bissenus) Miklós, s utóbbi elmondta, hogy a Tholna m.-i, a Sar folyó melletti teljes Kyspeel nevű birtokot és Hudus birtok felét, amiket István testvér, a Madacha-i Szt. Miklós-monostor apátja - e monostor kegyura, Iwan fia: Deseu mr. és fiai engedélyéből - a kalocsai kápt. privilegiális oklevelével neki átadott és elzálogosított, minden haszonvétellel, ti. művelt és nem művelt földekkel, trágyázott és legelőnek (campestris) használt földekkel, erdőkkel, berkekkel, rétekkel, kaszálókkal, vizekkel, vízfolyásokkal, s azon éves fizetési kötelezettséggel, amit Besenyő Miklós az apátnak és monostorának vállalt, Theuteus mr.-nek és örököseinek 25 M.-ért átadta és elzálogosította, örök birtoklásra. Erről a