Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVII. 1343. (Budapest–Szeged, 2007.)

Miklós v. Vata-i Péter fia: Domokos v. Laad fia: István királyi emberek valamelyikével tudják meg, hogy Jenke birtok Myke fia: Miklós és fr.-ei örökjoga-e, majd tegyenek jelentést. A kápt., ill. Egyed fia: János mr. Borsod-i vicec. és a 4 szb. azt válaszolták, hogy a kápt. Péter papot, az egri egyház Mindenszentek-oltára mr.-ét kiküldte Péter fia: Domokos királyi emberrel tanúságul, a vicec. és a szb.-k pedig Baba-i Fenyr fia: Domokos és Fábián fia István szb.-kat, akik Jenke szomszédaitól megtudták, hogy a Borsod m.-i Jenke birtok, amit Zeremi (dict.) Tamás egykori Geur-i várnagy Geur királyi várhoz csatolt mint az örökös nélkül elhunyt Péter birtokát, elődeiktől fogva Myke fiaié örökjogon, Myke fiai Péterrel egy nemzetségi ágból származnak, birtokaikon sosem tartottak örök osztályt. A király, aki óhajtja, hogy alattvalói és országlakosai örüljenek jogaik visszaszerzésének, e jelentésekből kellőképpen tájékozódva Jenke birtokot jognak teljességével és haszonvételeivel régi határai alatt királyi clemenciajából Myke fiainak: Miklósnak, Mihálynak és Balázsnak és örököseinek visszaadja örök birtoklásra, más jogának sérelme nélkül. A birtok tulajdonába Myke fiait a király fr.-e és rokona: Henic dux, lovag, Geur vár várnagya vezette be. Jelen oklevelet visszavitele esetén Lajos privilegiális formába írja át. D. in Wyssegrad, f. VI. prox. p. fe. Asc. d., a. eiusdem 1343. E.: -. Fk.: Dl. 96 235. (Vay cs. berkeszi lt. 224.) 337. 1343. máj. 23. Visegrád Pál c., [I.] Lajos király (H) országbírója [a jászói konventnek. A Felicián fia: János és János fia: Mihály közötti per] 1341. jan. 13-ra(adoct. Epiph. d., a. d. 1341.), majd onnan lett halasztva, mikor is János nevében Corard fia: Oth Mihály ellenében elmondta, hogy 3 éve, Miklós ünnepe utáni kedden (f. III. prox. p. fe. B. Nicolai conf. cuius tercia preterisset revolucio annualis) birtokra ment hatalmaskodva, a méneséből elvitt Mivel Mihály ezt tagadta, Pál c. az ország vele ülésező nemeseivel elrendelte, hogy János a vádat az ország szokásának megfelelően tanúállítással [igazolja, s az erről szóló jelentést] a felek a [konvent] levelében jan. 8-án (oct. Strennarum) vigyék vissza. Akkor Mihály érdekében Zenthkeral-i László fia: Pál, János nevében pedig Corard fia: Oth a csanádi kápt. ügyvédvalló levelével bemutatták a jelentést a tanúállítás teljesítéséről. Mivel az ország régtől kipróbált szokása szerint minden pert, amit tanúállítással igazoltak, párbajjal v. esküvel kell lezárni, Pál c. megkérdezte Pál képviselőt (háromszor, ahogy ez bírói tisztéből következik) ennek módjáról, de ő a döntést átengedte Jánosnak, akinek képviselője [az eskütételt választotta], így Pál c. a vele ülésező bárókkal és az ország nemeseivel elrendelte, hogy János Thelukus-i Lőrinc fia: [Györggyel], Zuha-i Demeter fia: Beke-vel, Lekunye-i Miklós fia: Miklós-