Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVI. 1342. (Budapest–Szeged, 2007.)

1342. [! 3:1362.] febr. 10. Visegrád [I.] Lajos király (H) Czwdar (dict.) Domokos fia: Péter királyi pohárnokmr.-nek a maga és uterinus fr.-ei: István, Simon, Mihály, György és János nevében előadott kérésére átírja az egri kápt. 13[6] 1. dec. 9-én kiadott oklevelét a Zathmar és Zabocz m.-i Balkan és Belthewk nevű birtokok iktatásáról. D. in Wysegrad, in fe. S. Scolastice virg., a. d. 1342. [! a: 1362.) Má.: SNA. Leleszi konvent hh. lt. Acta anni 1300. 30. 35. (Df. 219 466.) Újkori. Megj.: 1342-ben Drugeth Miklós volt a királyi pohárnokmr., 1362-ben viszont valóban Czudar Péter töltötte be e tisztséget 50. 1342. febr. 11. Visegrád [I.] Károly király (H) kinyilvánítja, hogy korábbi nyílt oklevele szerint színe előtt Vak (Cecus) Mihály fia: Péter kötelezte magát, hogy jan. 8-án (oct. Strennarum) apja, fr.-ei és fr.-ei fiai érdekében a Scepes-i kápt. ügyvédvalló levelével a király előtt mind a maga, mind nevezettek nevében a Scepes m.-i Jazormegy, Welchpothoka ~ Weulchpataka, Hennyngpotoka, Zolokhege ~ Zolokhegy és Ponchfeulde nevű birtokaik felét Aba nb. Peteuch fia: Miklósnak, a királyi aula ajtónállómr.-ének átörökíti, 50 M. terhe alatt, ha ezt nem tenné. Akkor megjelentek egyrészről Vak Mihály fiai: Péter és János ezen apjuk és anyjuk: Anna nevében (Péter egyúttal Mihály többi fiai: Miklós, Máté, Bertalan, István és másik János nevében is a Scepes-i kápt. ügyvédvalló levelével), másrészről Miklós mr., s előbbiek elmondták, hogy a mondott birtokok felét (amik Mihályhoz és fiaihoz [IV.] László király, az uralkodó fr.-e privilégiumával, majd Pál c. országbíró ítéletével és privilegiális oklevelével tartoznak) minden haszonvétellel, különösen az ottani malmokkal Miklós mr.-nek és örököseinek adták és átörökítették 100 M. dénárért, szavatosságot vállalva rokonaik v. generacio-ik ellenében Miklós mr. és örökösei felé ez ügyben. Mihály és fiai vállalták, hogy ezen eladásról az egri és Scepes-i kápt.-okkal privilegiális oklevelet adatnak ki. D. in Wyssegrad, f. II. prox. an. diem Cynerum, a. d. 1342. E.: Dl. 3462. (NRA. 1536. 56.) Hátlapján kerek királyi pecsét nyoma, valamint újkori kéztől tárgymegjelölés. K.: AO. IV. 191-192. R.: Wertner, Nemzetségek I. 19.