Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVI. 1342. (Budapest–Szeged, 2007.)

rály-egyház ispotályos háza konventje tudományvevő okleveleivel kinyilvánították, hogy e vitás földrész nem Beseneu, hanem Ohay birtokhoz tartozik örökjogon régtől fogva; így a felek kérték a szomszédaik és a m.-beli nemesek közötti együttes, helyszíni köztudományvételt, amit a nádor elrendelt; ennek megfelelően a nádori emberek az esztergomi kápt. tanúságai és a monostor képviselője előtt júl. l-jén (oct. fe. Nat. B. Johannis Bapt.) e földrészre összehívták a szomszédokat és a Bors, Kamarun és Nyitra m.-i nemeseket, s megtudták, hogy e földrész sosem volt a monostoré, hanem mindig is ezen Ohay-i nemesekhez és elődeikhez tartozott. Mivel időközben Wyllermus nádor meghalt, a királyi kegy pedig Miklóst emelte a nádori honor-ba, így okt. 6-án (oct. B. Michaelis arch.) a felek a köztudományról szóló esztergomi kápt.-i jelentést már Miklósnak vitték vissza, aki az ebben fogaltaknak megfelelően úgy döntött, hogy Jakab fia: Péter nov. 18-án (oct. fe. B. Martini conf.) a nádori emberek és az esztergomi kápt. tanúságai előtt a vitás földrészen az ország szokása szerint tegyen le földesküt arról ötödmagával (vagyis a birtok becsértékének megfelelő számban), hogy e földrész az ő és fr.-ei örökjoga, Ohay birtokhoz tartozik, sosem volt az apáté és a konventé, majd a felek a kápt. jelentését nov. 25-re (ad oct. earundem oct.) vigyék vissza; ez szerint Péter nov. 18-án a vitás földön Kyurt-i András és Wrdung (dict.) Iwan nádori emberek, valamint Mihály és Pál, a kápt. prebendarius karpapjai előtt ötödmagával - Rendice-i Lőrinc fia: Istvánnal, Hul-i Jakabbal, Kyurt-i Péterrel, Emewke-i Barthaval - az ország szokása szerint letette a földesküt. Mivel tehát a Gron melletti Szt. Benedek-monostor apátja és konventje e földrészről azt állították, hogy az ő Beseneu birtokukhoz tartozik, maguknak szándékozták iktatni, s ezáltal az Ohay-i nemesektől el akarták idegeníteni, de állításukat [a 3 tudományvevő oklevélen túl] sem oklevelekkel, sem a szomszédos és m.-beli nemesek tanúságával nem tudták igazolni, míg az Ohay-i nemesek köztudományvétellel, tanúkkal, 3 tudományvevő oklevéllel és eskü letételével is igazolták, hogy e föld az ő örökjoguk, a nádor az apátot és a konventet a jogtalan követelés miatt a birtok becsértékében, 4,5 M.-ban marasztalja el, a földrészt pedig a mondott határok alatt az Ohay-i nemeseknek ítéli örök birtoklásra, más jogának sérelme nélkül, s erről nekik függőpecsétjével megerősített privilegiális oklevelet ad ki. D. in Wyssegrad, 20. die termini prenotati, a. d. 1342. E.: Dl. 3535. (Acta Paulinorum. Család 2. 1.) Lila-vörös zsinóron természetes színű, kerek, restaurált függőpecsét. K.: AO. IV. 287-291. (dec. 7-i keltezéssel) R.: Str. III. 485. (dec. 7-i keltezéssel)