Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVI. 1342. (Budapest–Szeged, 2007.)

R.: F. VIII/4. 589-590. (Szeredai, Not. capit. Alb. Trans. alapján); Beke A., TT. 1889. 754. Román ford.: Doc. Trans. IV. 109-110. Facs.: Uo. 709. 596. 1342. nov. 18. A Scepus-i B. Márton-egyház kápt.-ja előtt Stephfalua-i Hannus c. fiai: Detric, Zeurus és Chank nemesek bemutatták [I.] Károly király (H) 1324. dec. 12-én, középső pecsétje alatt kelt (l. Anjou-okit. VIII. 544. szám) kegylevelét (littere graciales seu exempcionales), amit kérésükre a kápt. pecsétjével ellátott oklevelében átír. D. in oct. fe. S. Martini conf., a. d. 1342. E.: SNA. Szepesi kápt. hh. lt. 16. L. 8. 9. (Df. 263 741.) 597. 1342. nov. 18. A zágrábi kápt. előtt Spoth fia István fia Stepk fia: Péter elmondta, hogy miként megtudta, Thusk ezen Spoth, az ő avus-a fr. uterinus-a volt, ezért Thusk

%fia Wlchk (E. 2.: Vulchk) fia Cosmas fia: Antal Thusk örököse, miként ő Spoth-é, de mivel Thusk örökösei most nem akkora részt bírnak a Thoplica-i Szt. György-egyháznál levő birtokokban, mint Spoth örökösei, ezért Péter az alábbi határokkal rendelkező földet és haszonvételeit Thusk örökségéből Antalnak és fr.-ének: Balázs papnak átadta, elismerve, hogy e föld Thusk örököseihez tartozott és tartozik. A birtok határai Péter elmondása alapján: Thoplicha folyó Gradische-től egy kőhajításnyira, ahol van egy közös gázló e folyón; hegy; berek; Ocrisel nevű szőlő a közúton túl Zauorsia felé; Zauorsya falu patakja, majd annak caput-ja; télikert (ortus solis temporis yemalis); Demesk föld, mely Pukur-i Lőrinc fiaié; ugyanezek földjei; Thoplica folyó medre. Erről a kápt. pecsétjével ellátott oklevelet bocsát ki. D. in oct. B. Martini ep. et conf., a. d. 1342. E. 1-2.: AH. Diplomata latina IV. 8. (Df. 230 379.) Mindkettőn függőpecsét fonata. K.: Smic. XI. 22.