Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVI. 1342. (Budapest–Szeged, 2007.)

[VI.] Kelemen pápa a Szt. Ágoston-rendi, Mo.-i (H) és más részeken levő Szt. Pál első remete [rend] perjelének és testvéreinek átírja és megerősíti előde, XXII. János pápa 1328. nov. 16-án kelt oklevelét, melyben a pápa a rend testvérei kérésére, valamint [I.] Károly király (H) közbejáró oklevele alapján azt a kegyet adja nekik, hogy generális perjelt választhatnak, aki e testvéreket látogassa; a testvérek a saját kezűleg művelt földjeikből és szőlőikből ne fizessenek tizedet és a zsinatokra nem kell elmenniük. D. Avinione, XIV. Kai. Aug., pápasága 1. évében. [1342.] Reg.: Df. 286 489. (ELTE Kvt. Codices Latini 115.) Újkori. 391. 1342. júl. 20. Visegrád Desew c. alországbíró (viceiudex in curia regali) tudatja, hogy József fia: Beche Wyllermus nádor ügyvédvalló levelével Kyswarada-i László fia: János nevében júl. 8-tól (a quind. Nat. B. Johannis Bapt.) 12 napig állt előtte Kelezneu-i Mihály fia: János, Suran-i Tamás fia: János és ennek fia: Tamás ellenében, mikor Desew ura [Pál c. országbíró] Alba-ba ment és nem volt Wyssegrad-on. A két János és Tamás (Desew ura perhalasztó oklevele szerint) válaszadásra tartoztak megjelenni, de nem mentek el, nem is küldtek maguk helyett képviselőt Wyssegrad-ra. Ezért ha nevezettek nem mennek el Alba-ba Desew ura jelenléte elé (aki most is ott van), és képviselőt sem küldenek, őket bírságban marasztalja el, ha magukat nem tudják ésszerűen kimenteni, de ha elmennek oda v. képviselőt küldenek, akkor okleveleiket bemutatva igazságot kaphatnak. D. in Wyssegrad, 13. die termini prenotati, a. d. 1342. E.: Dl. 76 680. (Zichy cs. zsélyi lt. 214. B. 26.) Papír. Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés, valamint kerek zárópecsét nyoma. K.: Z. II. 41-42. R.: Z. VII/1. 93. (júl. 9-i kelettel) 392. 1342. (júl. 21. u.) Visegrád [I.] Lajos király (H) a Borth-i és Wlued-i falunagyoknak és hospeseknek Az esztergomi Szt. Adalbert-egyház iránti [ájtatossága miatt] s megfontolva Csanád esztergomi érsek, örökös esztergomi c. érdemeit, amiket korábban apjának, néhai [I.] Károly királynak [(H)], s utóbb neki teljesített, különösen megkoronázásában, mely