Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVI. 1342. (Budapest–Szeged, 2007.)

gyermeket és Istvánt megsebesítette. D. IV. f. prox. an. fe. B. Margarete virg. et mart., a. prenotato. [1342.] E.: Dl. 62 490. (Motesiczky cs. lt. 18.) Papír. Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés, eszerint Jakab fia: Miklós Barakcha-i, valamint természetes színű, mandorla alakú, kissé sérült zárópecsét. Má.: Ue. jelzet alatt, újkori, (részlet) 372. 1342. júl. 10. A Symigium-i Szent Egyed-monostor konventje előtt egyrészről Merei-i Mihály fia: Deseu mr. a maga, fiai: Mihály, Miklós és János, továbbá fr.-ének: Mártonnak a fia: Benedek nevében, másfelől Merei-i István fia: Jakab a maga, valamint fr. uterinus-ai nevében elmondták, hogy minden, a jelen oklevél kiadásáig közöttük létrejött per, kár, megsebesítés, emberölés (homicidium) és általában minden, egymás ellen elkövetett jogtalanság ügyében megegyeztek és egymást ezek ügyében kölcsönösen felmentik. Ezenkívül Deseu mr. kötelezte magát, hogy a birtokon kívül 10 budai M.-t fizet a konvent előtt István fiainak nov. 25-én (quind. Martini conf.) részben dénárban, részben becsértékben; azonkívül a Merei falu területén, Poth birtok felől fekvő erdejét jelen levél keltének 3. évfordulójáig 15 budai M.-ért zálogba adta István fiainak, azzal a feltétellel, hogy ha akkor az erdőt ezen összegért nem váltaná vissza, akkor utána az összeg kétszereséért teheti ezt meg. Deseu mr. hozzájárult, hogy ha ő (v. fiai) bármelyik elzálogosított birtokát v. birtokrészét nem tudná visszaváltani, úgy István fiai v. örököseik azokat kiválthatják. Mindkét fél kötelezte magát, hogy mostantól birtokát v. birtokrészét a másik fél engedélye és akarata nélkül nem adja v. nem zálogosítja el. Ha valamelyik fél ezt az egyezséget nem fogadja el, a bíró része nélkül 50 M.-ban marasztalják el. D. f. IV. prox. an. fe. Transl. S. Benedicti conf., a. d. 1342. E.: Dl. 49 248. (Mérey cs. lt. 29.) Hátlapján későbbi középkori kéztől: concordia super possessionem Mere, valamint kerek pecsét nyoma. R.: Borsa I., Somogy m. lt. Évk. 1992. 18-19; Borsa I., uo. 1997. 30. 373. [1342.] júl. 11. Die 11. Julii, [1342.] A Ragusinum-i c. és a tanács István boszniai bánnak aranydukátokat fizet egy évi tributum-ként, mivel a bánnak Mo.-ra (U) kellett mennie. K.: Smic. X. 670. (Dubrovniki lt.-ban volt kancelláriai könyvek alapján, 1342. évvel)