Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVI. 1342. (Budapest–Szeged, 2007.)

A Symigium-i Szt. Egyed-monostor konventje Kulked-i Fudur (dict.) Miklós fia: Fudur (dict.) Miklós kérésére privilegiális oklevelében átírja saját, 1334. okt. 15-én kelt zárt oklevelét, amelyben a konvent előtt Touth-i István fiai: Mors (dict.) Péter és János Kulked-i Jakab fia Miklós fiainak: Miklósnak, Jánosnak és Jakabnak (vagyis az ő leánytestvérük fiainak) adták Touth nevű birtokuk negyedét. D. IV. f. prox. p. fe. Nat. B. Johannis Bapt., a. d. 1342. A. E.: Dl. 94 071. (Festetics cs. lt. Sallér cs. 95. 12.) Hátlapján újkori kezektől tárgymegjelölések. Lila zsinóron függött pecsétje elveszett. R.: Borsa I., Somogy m. lt. Évk. 1997. 30. 332. 1342. jún. 26. A. d. 1342., die 26. Junii. Gervasius [fia:] Péter Viviers-i (Vivariensis) kanonok, pápai követ és tizedszedő elküldte a nála levő pénzzel Zagrabia-ból Decan (dict.) Jánost, a zágrábi egyház kanonokát és ezen egyház éneklőkanonokát: Miklóst a tengerhez Sinha-ba, és adott Miklósnak 5 M. zágrábi, Misbanus [! 3: Mykch banus (Mykch báni)] pénzt, ami 10 ft.-ot ér. K.: Vat. I. 435. (Geruasius fia: Péter egyes szám 1. személyben íródott tizedjegyzéke alapján. ASV. Collect. 180., fol. 79-82.) 333. 1342. jún. 27. Az esztergomi kápt. előtt megjelent egyrészről Péter fia: Tamás mr. Lipto-i c. és Chokakw-i várnagy, másrészről famulus-a: Zomor ~ Zumur fia: Miklós, és Tamás mr. megvallotta, hogy a Chollokuz-i, Poson m.-i Pokafeulde nevű birtokát, amit neki a király adott hű szolgálataiért örökre, minden haszonvétellel, azon határok alatt, ahogy ő birtokolta, Miklós hű szolgálataiért, valamint a tőle kapott 60 M. széles bécsi [dénárért] (minden M.-t 10 pensa-val számolva), saját fiai: János és Péter beleegyezésével Miklósnak és örököseiknek (el)adta örök birtoklásra, semmiféle jogot v. tulajdont magának és örököseinek meg nem tartva abban, hanem azt Miklósra és utódaira ruházva. Vállalta, hogy az ezen birtokról szóló oklevelét, amit a királytól kapott, Miklós kezébe adja át. Erről a kápt. Tamás mr. kérésére Miklósnak nagyobbik pecsétjével megerősített privilegiális oklevelet ad ki. Kelt Tamás mr. olvasókanonok keze által, V. Kai. Julii, a. d. 1342.