Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVI. 1342. (Budapest–Szeged, 2007.)

1342. die 1. Junii, 10. ind. A velencei államtanács határozata: mivel Duym Vegla-i c. már 10 éve tartozik Venecia-ba menni hűségesküje letételére (ez ügyben számos levelet és követet küldtek hozzá), de Duym ezt nem tette meg, ezért nov. 1-jéig (ad fe. OO. SS.) jelenjen meg az eskü letételére, különben comitatus-át veszíti. Emellett a Vegle-i c.-eknek [Duym és Bartalan], mivel nem fizették meg a dózse regalia-it és az erre kitűzött időpontokat állandóan halasztgatták, a tanács ez ügyben is levelet küldött, hogy a fenti büntetés terhe alatt a regalia-kat fizessék meg. K.: Ljubic II. 145-146. (A „Misti" velencei államkönyv alapján. XX. 70.) R.: Frangepán I. 64. 275. 1342. jún. 2. Damásd, a király vadászóhelye Wyllermus Druget nádor, a kunok bírája tudatja, hogy a veszprémi kápt.-t 10 M. bírságban (iudicium duelli) marasztalta el Gogan és Guerencher-i Ányos ellenében, mivel a kápt. a nádor ítélete ellenére ápr. 16-án (3. die quind. fe. Passce d.) Gogan és Ányos jobbágyai ökreinek elvétele ügyében a Chatar-i Péter fia: Lászlóval, Zeules-i Valpat fia: Lászlóval, Vamus-i Péter fia: Lászlóval, [veszprém]völgyi (de valle [Wesprimiensi]) Mihály fiaival: Jánossal, Pouch-al és másik Jánossal, Péter fiával: Bench-el, István fiával: Lőrinccel, Wesprim-i Sumen Miklóssal, Jutas-i Salamon fiaival: Bakow-val és Tamással, és Basuk-i Pánit fiával: Egyeddel (miként ez a fehérvári kápt. oklevelében szerepel) tartott tanúbizonyítás nem mindkettejük (Gogan és Ányos), hanem csak egyikük ellenében történt meg, ráadásul minden nevezett tanút 3 M.-val sújtott a nádor; továbbá a veszprémi kápt.-t 2 királyi bírságban is elmarasztalta, mivel amikor Chatk-i Wyda fiai: Ábrahám és György ellenében tanúkat kellett állítaniuk a nádor döntésének megfelelően, a fehérvári kápt. e tanúállításról szóló oklevele szerint (amit Vida fiai vittek el a nádornak) felperesként a kápt. nem jelent meg. A nádor e bírságokat a Szt. Mihály arkangyal iránti alázatból és az ő természetes ura: Lajos herceg kérésére, továbbá a kápt.-nak a nádor iránti barátsága miatt a maga részéről elengedi (nem érintve a peres feleknek járó részt), így a kápt.-t és a mondott nemes tanúkat ez ügyben a nádor egy bírságszedője sem zaklathatja. D. in Damas, venacionis loco regio, in quind. fe. Penth., a. d. 1342. E.: Veszprémi kápt. mit. Márkó 7. (Df. 200 883.) Hátlapján pecsét nyoma. R.: Veszpr. Reg. 143.