Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXV. 1341. (Budapest–Szeged, 2004.)
[I.] Károly király (H) közli a [Zelen]duk-i villicus-okkal, esküdtekkel, előkelő hospes-ekkel és népekkel, valamint a szebeni kerületben levő Lodamasteluk birtok szomszédaival: a Hydegwyz-i nemesek királyi középső pecséttel megpecsételt oklevelének megtekintése után, amely Lodamasteluk nekik történő adományozásáról szól cserében a Dewa várához tartozó Tamaspataka birtokukért, amelyet a Zelenduk-i hospes-ek bitorolni akarnak, megparancsolja a címzetteknek: a jelen oklevél kézhezvétele után hagyjanak föl az említett birtok bitorlásával, hasznainak erőszakos elfoglalásával, nehogy az említett nemesek ez ügyben újbóli panasztételre kényszerüljenek. D. in Wyssegrad, f. V. prox. p. fe. B. Agathae virg. et mart., a. d. 1341. E.:K.: ZW. I. 513-514. (563. szám). Ford.: Doc. Trans. IV. 7-8. (9. szám) (ZW. alapján) (román nyelvű). 106. 1341. febr. 9. Kőrös Mykch, egész Sclauonia bánja hírül adja: midőn báni hivatalából következően a gonosztevők kiirtása és a gonosztettek megfékezése érdekében Sclauonia összes nemesével generális congregatio-t tartott először Zyrch faluban, majd Szenterzsébet (B. Elyzabeth) faluban, majd Ryucha faluban, végül Kőrösön különböző években, a bán és a nemesség színe elé járult Pál bán fia István mr. körösi c. és azt állította: Kemnethniche ~ Kemnetniche és Ywanchnich ~ Iwanchnich birtokok őt öröklés jogán illetik meg. Kérte, hogy ha valaki azokat tőle perelné, akkor okleveleit mutassa be a bán és a nemesség e. Mivel az említett congregatio-kon a bán többszöri kérdésére senki sem indított pert István mr. ellen, egyik birtokban sem illetett mást jog, és egyik sem volt eladva, ezért Sclauonia nemességének tanácsára Kemnetniche és Iwanchnich birtokokat összes haszonvételeikkel régi határaik között Pál bán fia István mr. körösi c.-nek adományozza, egyrészt mivel őt örökség jogán megilletik, másrészt hű szolgálataiért, örök birtoklásra, az ezzel ellentétes tartalmú oklevelek érvénytelenek. Ennek megerősítésére fuggőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet ad ki. D. in Crisio, in oct. Purif. B. virg., a. d. 1341. E.: AN. Középkori oklevelek. Don. 13. (Df. 252 347.) Vízfoltos. K.: Smic. X. 599-600. (424. szám) (1341. febr. 10-i kelettel).