Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXV. 1341. (Budapest–Szeged, 2004.)

Emi.: I. Károly király, 1342. ápr. 7. > Garai Miklós nádor, 1407. febr. 27. Dl. 87 783. (Hg. Esterházy cs. lt. 32. EE. 341.) (Az eltérő névalakokat zárójelben adjuk.) K.:823. 1341. nov. 29. [Nagy-]Maros Druget Vilmos nádor, a kunok bírája színe e. Kozma mr, a veszprémi egyház dékánja ugyanezen egyház nevében és megbízólevelével a nádor korábbi oklevelének (1. 805. szám) megfelelően nov. 18-án (in oct. S. Martini conf.) megjelenve Ryma-i Tamás fia János ellenében bemutatta [I.] Béla király fia [I.] László király 1082. évi privilégiumának a [székes-]fehérvári egyház kápt.-ja fuggőpecsétje alatt kelt átiratát a Beren birtokban levő 3 ekealjnyi földről, valamint [II.] András király 2 Beren-i telekről (mansio) szóló [1222. évi] privilégiumát. Mivel azonban az alperes [I.] László király privilégiumának átiratával nem elégedett meg, és az eredeti bemutatását kérte, a nádor elrendeli, hogy a kápt. [1342.] jan. 8-án (in oct. Strennarum nunc venturis) az [I.] László királytól származó eredeti privilégiumot mutassa be. D. in Morusyo, 12. die termini prenotati, a. d. 1341. E.: Veszprémi székeskápt. m. lt. Oklevelek. Kisbérén 8. (Df. 200 878.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi összefoglaló. K.: (I. László király 1089. ápr. 29-i hamis oklevelét 1. DHA. I. 228-240. old. 81. szám; II. András király oklevelét 1. Reg. Arp. 386. szám alatt.) R.: Veszp. Reg. 140. (346. szám). 824. 1341. nov. 29. Visegrád Pál országbíró 1341. nov. 29-én (12. die oct. Martini conf, a. d. 1341.) Visegrádon (in Vyssegrad) kelt oklevele szerint Lampert fia Máté fia Miklós apja, Máté nevében a győri kápt. megbízólevelével máj. l-jén (in oct. fe. B. Georgii mart. in eodem a.) megjelenve Mezeulak-i Pál fia Pál, Pál fia Miklós özvegye és ugyanoda való Pál fia László fiai: László, Miklós, Márk és István ellenében bemutatta a győri kápt. oklevelét (1. 248. szám), amely szerint amikor Máté királyi ember által, a győri kápt. tanúságtétele mellett, hj. után Beud birtok felét örökség címén magának akarta iktattatni, a nevezettek ellentmondtak, aminek tudni akarta az okát. Erre László fiai: Márton és Miklós, Pál fia Pál a maguk és a fentiek nevében törvényes megbízólevéllel megjelenve arra hivatkoztak, hogy Mátéval azonos nemzetségbe tartoznak, így a birtok közösen illeti őket. Majd a per az országbíró színe e. hosszabb ideig folyt, aki végül Máténak ítélte a birtokrészt.