Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXV. 1341. (Budapest–Szeged, 2004.)

779.1341. nov. 8. Visegrád Pál országbíró hírül adja, hogy [I.] Károly király (H) Kysech-i Domokost és az összes odavalósi embert maga ellenében perbe hívta az országbíró színe e, és a pert többszöri halasztás után máj. 8-ra (ad quind. fe. B. Georgii mart. nunc preteritas) tűzték ki. Ekkor a király nevében és megbízólevelével Péter fia Lőrinc jelent meg az országbíró korábbi oklevelének (1. 294. szám) értelmében Kysech-i Domokos és az odavalósi emberek ellenében, majd előadta, hogy amikor a király nevében ügyvédje jan. 16-án (f. III. an. fe BB. Fabiani et Sebastiani mart.) le akarta foglalni a hírhedt hűtlen Gender (dict.) Jakab Kysech melletti földrészét királyi ember és a győri egyház kápt.-ja tanúságtétele mellett a szomszédok jelenlétében, s azt a királynak akarta iktatni, Kysech-i Domokos a maga és az odavalósi emberek nevében ellene mondott, aminek a király tudni akarja az okát. Erre a személyesen megjelent Kysech-i Domokos a maga, valamint a győri kápt. megbízólevelével a Kysech-i emberek nevében azt válaszolta, hogy a vitatott földrész örökség címén régtől fogva hozzá, továbbá az említett emberekhez tartozik, és emiatt tiltakoztak az iktatás ellen. Az országbíró erre írásban (1. 308. szám) utasította a győri kápt.-t, hogy küldje ki tanúságtételre hites emberét. A határnapon a király nevében és megbízólevelével Dénes mr. deák (litteratus) jelent meg, míg vele szemben a győri Szt. Albert-egyház kanonokja, Miklós mr, a királyné káplánja magát Kysech-i nemesnek, Mochkus fiának mondva bemutatta a győri kápt. oklevelét (1. 426. szám), ill. a néhai Sándor országbíró oklevelét, amely szerint az említett Miklós presbiter, valamint testvérei, Péter és Egyed, továbbá rokonaik, Bede és János birtokrészét Sándor c, a birtok akkori tulajdonosa 1324. szept. 29-én (in fe. B. Michaelis arch, a. d. 1324.) biztos tudomás alapján visszaadta. Az oklevél elolvasása után Dénes mr, a király ügyvédje az oszágbíró háromszori kérdésre, ti. hogy az említett kápt, ill. Sándor országbíró nyílt memoriális oklevelének kíván-e ellene mondani, nemlegesen válaszolt, és a 4 telekhelyet Miklós presbiter, testvérei és rokonai birtokának ismerte el. Az országbíró a vele együtt ülésező bárókkal és nemesekkel úgy döntött, hogy a Kysech birtokban levő 4 telekhelyet Miklós mr. kanonoknak, testvéreinek, Péternek és Egyednek, valamint rokonainak, Bede-nek és Jánosnak ítéli örök birtoklásra, mások jogának sérelme nélkül. Ezután az országbíró írásban (1. 445. szám) felszólította a győri kápt.-t, hogy küldje ki tanúságtételre hites emberét. A győri kápt. válasza alapján (1. 656. szám) az országbíró a vele együtt ülésező bárókkal és nemesekkel úgy dönt, hogy a Győr m.-i Kysech birtokban levő 4 telekhelyet Miklós mr.-nek, testvéreinek és rokonainak ítéli örök birtoklásra, mások jogának sérelme nélkül. Ennek megerősítésre autentikus fuggőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet ad ki. D. in Vissegrad, in oct. fe. OO. SS, a. d. 1341. E.: BFL. Konv.-i lt. Capsarium 366. (Df. 207 172.) Má.: Győri székeskápt. m. lt. Pápoci prépostság Th. 4. 404. (Df. 278 224.) (18. sz.-i.) K.:-