Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXV. 1341. (Budapest–Szeged, 2004.)

Hodus fia János fia Pál fia Péter a maga és testvére, Bertalan - valamennyien Hermán nb. nemesek - nevében színe e. személyesen megjelentek m.-beli nemes fogott bírák ítélete szerint. Minthogy az említett Pál fiai: Agh (dict.) Bertalan és Péter azonos rokonsághoz tartoznak az említett Jánossal, Benedekkel, Györggyel, Hodos dédunokáival (nepotes), így Agh (dict.) Bertalan és Péter birtoka a rokonság okán az említettekhez tartozik, ezért Bese fia Pál c. Agh (dict.) Bertalan és Péter Surk folyó mindkét partján fekvő Zalak birtokát összes haszonvételeivel együtt - amely birtokot Pál c. egyébiránt királyi oklevél révén bírt - 20 M. dénárért el- és visszaadja János fia Jánosnak és fiainak: Benedeknek és Györgynek, Pál fiainak: Péternek, Bertalannak, Hodos dédunokáinak örök jogon. D. die et a. supradictis. [1341.] Tá.: Szécsi Miklós országbíró, 1381. máj. 10. > vasvári kápt., 1381. júl. 8. Dl. 42 195. (Múz. Ta.) K.: Bgl. IV. 323. (506. szám). Megj.: A [ ] közötti rész az átíró oklevél más részéből való kiegészítés. 425.1341. jún. 25. Visegrád [I.] Károly király (H) színe e. megjelenve Chene fia Loránd és Kisdamunya-i Alber fia Pál a maguk és ugyanoda való Alber fia Alber, valamint az ő fia, Benedek, Ipoch fia Péter fia Nagy (Magnus) István, Bede (dict.) Miklós, atyafiaik és rokonaik nevében bemutatták Simon fia Pál országbíró privilegiális oklevelét, és kérték annak átírását. A király Pál országbíró 1335. júl. 15-én kelt ítéletlevelét a jelen oklevélben újra kiadja. D. in Wyssegrad, 2. die fe. Nat. B. Johannis Bapt., a. d. 1341. E.:K.: Sopron vm. I. 162-165. (132. szám). (E.-je a K. szerint a Végh cs. lt.-ban volt.) (Az átírt oklevelet 1. Anjou-okit. XIX. 439. szám.) R.: Bgl. IV. 323. (507. szám) (német nyelvű). 1341. [J>: 1351.] jún. 25. Zágráb István, egész Sclauonia és Ho. bánja színe e. megjelenve Farkasyus fia János Ujkőrös (de Nova Crisyensi) falubeli villicus, Iwanka fia Pál és Gerdyna fia János ugyanoda valósi hospes-ek a maguk és az odavaló összes hospes nevében bemutatták a néhai István, egész Sclauonia bánja részükre szabadságaikról kiállított 1252. ápr. 14-i privilegiális oklevelét, és kérték, hogy azt érvényesítse, ill. saját privilegiális oklevelébe foglalva erősítse meg, amelyet ő a jelen oklevélbe foglalva újra kiad. Ennek megerősítésére autentikus függő pecsétjével ellátott privilegiális oklevelet ad ki. D. Zágrábié, 2. die fe. Nat. B. Johannis Bapt., a. d. 1341. [5: 1351.] Má.: Dl. 36 204. (Kukuljevics) (19. sz.-i).