Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXV. 1341. (Budapest–Szeged, 2004.)

vége, az említett egyház szeglete, ezen egyház cinterme az említett hegyen, hegyoldal, nagy út Kohar-ról Dewechur-re, Szt. László-egyház, gyümölcsfa, Kystormad folyó, említett egyház, folyó, Zeleuteteu (dict.) hegy, gyümölcsfa, Agyaglyuk hegy, wlgariter twlfa tölgyfa, mező, tölgyfa, völgy, nagy út Dewecher-re, 2 tölgyfa, Zeky nevű völgy, 2 tölgyfa, Zeek falu v. birtok. Dewecher birtok felőli rész a Szt. László-egyház harmadával Márton fiainak és András fia János Dewecher-i nemeseknek jutott, a Dé felőli másik rész a Kohar-i nemeseké, a felek, ill. Imre és Pál, valamint testvéreik és rokonaik a megbízólevél értelmében kötelezték magukat a kápt. e, hogy ha valamelyik fél az egyezséget megsértené, párbajban legyőzöttként marasztaltassék el. Tá.: Szécsényi Tamás országbíró, 1351. jún. 27. SNA. Pálffy cs. bazini ága. Acta Czoboriana 1995. (Df. 266 179.) K.:360. 1341. jún. 3. e. Az esztergomi egyház kápt.-ja jelenti [I.] Károly királynak (H): itt átírt ápr. 13-i parancslevelének (1. 205. szám) megfelelően a Heueswyuar m.-i Tagadowtelekw birtok Tamás vajda, Zonuk-i c. részére történő adományozása miatti hj.-ra és iktatásra [kiküldte tanúságtételre hites emberét], Miklós mr.-t, [akik] visszatérve elmondták, hogy ápr. 16-án (f. II. p. oct. fe. Passce d.) [kiszálltak Tagadówt]elukw [birtokra], és összehívva a szomszédokat elvégezték a hj.-t [a király] k[orábbi oklevelének] megfelelően Tamás vajdának Mihály fiai: István és Compoldus, továbbá [Belenig], Solu[mus]-i nemesek [tiltakoztak, és ellene mondtak], ezért Belenig-et, I[stvánt és Compoldus-t Tamás vajda] ellenében jún. 10-re ([ad qui]nd. fe. Penth.) a király jelenléte elé idézte. [D.] [a]n. fe. S. Trinitatis, a. d. 1341. E.: Dl. 50 354. (Vétel 1947. 317.) Erősen hiányos és vízfoltos, a hártyán kerek zárópecsét nyoma. K.:361. (1341. jún. 3. e.) I. Károly király megparancsolja a Pozsega m.-i alispánnak és a szb.-knak, hogy Alsowkamaricha birtokot - kivéve annak Ke-i felét -, valamint Felsewkaproncha birtokot aug. l-jén (in oct. fe. B. Jacobi ap. nunc venturis) a pozsegai kápt. tanúságtétele mellett osszák föl István mr. pilisi c, visegrádi várnagy, továbbá Ambrus fia Miklós és testvére, Sclav (dict.) György között. Emi.: a 363. számú oklevélben.