Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXV. 1341. (Budapest–Szeged, 2004.)

dek deák (litteratus) Fyzer-i Mihály fia János ellenében elmondta: János a Zemplén m.-i Noghazar birtok felét, amelyet Miklós örökölt birtokának mond, és amit ő Mortunus fia Jánossal osztatlanul együtt birtokol, hosszú idő óta megszállva tartja, ezért Jánostól tudni szeretné ennek okát. Erre a Mihály fia János nevében a Lelez-i konv. megbízólevelével megjelent Kelemen fia István azt felelte, hogy Noghazar birtokot Miklóstól és Mortunus fia Jánostól Mihály fia János az egri kápt. korábbi privilegiális oklevelének értelmében vásárlás címén szerezte meg. A nádor úgy rendelkezett (1. 34. szám), hogy Mihály fia János az említett privilegiális oklevelet [1341.] febr. 28-án (in 8. diei Cinerum a tunc proxime venturis) mutassa be neki, ekkor az ügyet a felek akaratából [1341.] máj. 1-jére (ad oct. fe. S. Georgii mart. prox. tunc sequentes) halasztotta (1. 137. szám). Ekkor Vinchlou fia Miklós nevében a Lelez-i konv. megbízólevelével Chafron fia Pál, Mihály fia János pedig személyesen jelent meg Vilmos nádor színe e., és Mihály fia János bemutatta az egri kápt. 1324. évi (a. d. 1324.) oklevelét. Ennek tartalmát látva Vilmos nádor Vinchlou fia Miklós ügyvédjét, Pált Mihály fia János kérésére többször is megkérdezte, hogy az említett privilégium tartalmának ellene mond-e, de ő nem élt ellentmondással a privilégium tartalmát illetően. Mivel a privilégium tartalma szerint Vinchlou fia Miklós és Mortunus fia János Noghazar birtokot eladták az említett János apjának, Mihálynak szavatosság vállalásával, a nádor Vinchlou fia Miklóst Mihály fia Jánossal szemben patvarkodás bűnében elmarasztalja, és emiatt összes birtokait és javait kétharmad részben magáraik, egyharmad részben a [másik félnek] ítéli. Noghazar birtokot a Miklós és János által eladott földrésszel együtt, az említett privilégium szerint Mihály fia Jánosnak hagyja örök birtoklásra, mások jogának sérelme nélkül. Tá.: Kont Miklós nádor, 1351. aug. 12. Dl. 99 422. (Pelejthey-Károlyi cs. lt. Z. 41.) (E.-je nyílt oklevél volt.) K.: Károlyi I. 192-194. (129. szám) (Tá. alapján.) (Az egri kápt. 1324. évi oklevelét 1. Anjou-kori okit. VIII. 595. szám.) 267. (1341. máj. l.-jún. 3. között) Pál országbíró felkéri a szepesi kápt.-t, hogy küldje ki tanúságtételre hites emberét, aki Wasarhel-i György fia Gergely v. Komlous-i Chel v. Salgow-i Ipolitus királyi ember társaságában jún. 3-án (in oct. Penth. tunc venturis) szálljon ki a néhai Kokos Sowpatak birtokban levő birtokrészére, végezzen hj.-t, és Péter fiainak ellentmondását figyelmen kívül hagyva iktassa azt Pethene fia Jakabnak örök birtoklásra. Az esetleges ellentmondókat Pethene fia Jakab ellenében idézze a király jelenléte elé jún. 17-re (ad 15. diem dicte possessionarie reambulationis) megjelölve az ellentmondás okát, a birtokrészt, bárki is tilalmazza, királyi mértékkel mérje fel és becsülje fel. Az országbíró minderről jún. 17-re jelentést kér.