Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIV. 1340. (Budapest–Szeged, 2000.)
137. [1340.] márc. 10. A velencei dózse palotája A velencei dózse és a tanács határozatai Arbe, Nona és Jadra c.-einek jelentései (többek között Doymus c.-nek a magyar királyhoz teendő útjáról és más hírekről) alapján: nevezettek Velence segítségét bírva bátran forduljanak szembe Mo. (U) királyával, aki ha jönne, ne tudjon sem e városokban tartózkodni, sem Sclavonia-ban élelmet szerezni. Hagyjanak viszont neki szabad utat a távozásra. E c.-ek derítsék fel a többi c. szándékait, e területek állapotát, ill. a király érkezéséről tudakolózzanak, majd tegyenek jelentést. D. in nostro ducali palacio, die 10. Mart., ind. 8. [1340.] K.: Ljubic II. 63-64. (E.-je alapján.); Wenzel, Dipl. eml. I. 380-381. (A "Misti" c. velencei államkönyv alapján. XIX. 1-3; márc. 9-i keltezéssel.) 138. [1340.1 márc. 11. A csanádi kápt. jelenti [I.] Károly királynak (H), hogy Pál c. országbíró oklevelének megfelelően (1. 59. szám) Mortunus-i Lőrinc fia: Bekus királyi emberrel kiküldték tanúságul Mihály karpapot, akik márc. 8-án (f. IV. prox. p. domin. Invocavit) a Tycia folyó mellett fekvő, Budrug m.-i Oladrian birtok — ahol Boldogságos Szüzmonostor és B. Miklós hitvalló-egyház van — felét a szomszédok jelenlétében régi határai mentén bejárták, s e birtokfelet minden haszonvétellel és tartozékkal, valamint a mondott egyházak felével iktatták Magyar (dict.) Pál mr. Gymus-i várnagynak. D. sabb. prox. an. domin. Remin., annis [!] ab incarn. d. prenotatis. [1340.] E.: Dl. 3290. (Mon. Vet. Buda 28. 8.) Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés. Kerek zárópecsét természetes színű töredéke. K.: —. R.: Juhász, Csanádi székeskápt. 101. (K. alapján.) 139. 1340. márc. 12. Visegrád [I.] Károly király 1340. márc. 12-én (in domin. Remin., in a. d. 1340.) Visegrádon (Altum Castrum), gyürüspecsétje alatt kiadott nyílt oklevelében a Thorna folyó melletti, Heweswywar m.-i Myse birtokot (ahol korábban Mihály fia: Ictor socer-e, Sykesd lakott) mint örökös nélkül elhunyt emberéét, s így a királyi felséget megilletőt, érdemeiért ezen Ictor-nak és örököseinek adományozta, annak minden haszonvételével, örök birtoklásra, más jogának sérelme nélkül. Tá.: Hédervári Lőrinc nádor, 1444. nov. 14. > Geréb Péter országbíró, 1496. jún. 23. Dl. 46 353. (Múz. Ta. Guttmann.)