Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIV. 1340. (Budapest–Szeged, 2000.)

Pest m.-i Zenthlazlow birtok ügyében hosszabban húzódó per jött létre. Az országbíró perhalasztó okleveleinek megfelelően jan. 20-án (quind. Epyph. d.) Poharus (dict.) Péter a király nevében annak ügyvédvalló levelével, másrészről Miklós litteratus a budai kápt. ügyvédvalló levelével, továbbá Péter bán fiai: Miklós és másik Miklós a [buda-]felhévízi (Calide Aque) keresztesek ügyvédvalló levelével a maguk és fr.-ük: Mihály nevében, valamint János fia: Vörös (Rufus) Mihály bemutatták az uralkodó 1318-ban, első pecsétje alatt kiadott privilegiális, valamint 1327-ben, második pecsétje alatt kibocsátott nyílt oklevelét. Poharus (dict.) Péter ezután az országbíró kérdésére azt mondta, hogy az uralkodó nem kíván ezen oklevelekkel szembehelyezkedni. A bán fiai ezután kijelentették, hogy bár a király ezen oklevelekkel Zenthlazlow-t apjuknak és nekik, nem pedig rokonuknak, ezen Mihálynak v. annak apjának adományozta, de mivel Mihály őket ezen perben és minden más ügyükben javaival és fáradozásával segítette, ezért ők Mihályt Zenthlazlo birtokban részessé tették, s a birtok negyedét és annak minden haszonvételét neki átadták, úgy, hogy amikor ők a birtokot Jakab mr.-től vissza tudják váltani, akkor Mihály tartozik az összeg negyedét Jakabnak kifizetni. Mivel tehát Zenthlazlow-t a király fenti okleveleivel a hozzá hűtlenektől elvette, Péter bánnak és örököseinek adományozta, és ezen adományt utóbb megerősítve megújította, Péter bán fiai pedig Mihályt e birtokban részessé tették (particeps tamquam unus ipsorum) és annak negyedét neki átadták, az országbíró e birtokot minden haszonvétellel és tartozékkal a bán fiainak, Mihálynak és örököseiknek ítéli, más jogának sérelme nélkül, a birtokot azonban Jakab mr.-nek hagyja, mivel a visszavásárlásig az zálog címén őt illeti meg. Erről függőpecsétjével megerősített privilegiális oklevelet bocsát ki. D. in Vissegrad, 16. die quind. fe. Epiph. d. predict., a. d. 1340. E.: —. Fk.: Dl. 95 610. (Rudnay cs. lt.) Függőpecsét fonatai. K.: —. Megj.: Az országbíró korábbi okleveleit 1. Anjou-okit. XXIII. 696. és 700., az 1318. évi privilégiumot Anjou-okit. V. 12., az 1327. évi nyílt oklevelet pedig Anjou-okit. XI. 596. szám alatt. 69. 1340. febr. 4. Miklós prépost és az esztergomi kápt. előtt egyrészről Gyuad-i Jula fia: Gergely mr. a maga és Gyuad-i Simon fia István fia: Miklós nevében a Symigium-i B. Egyedmonostor konventjének ügyvédvalló levelével, másrészről Dousa néhai nádor fiai: Jakab és Pál mr.-ek elmondták, hogy a Bihar (Byhor) m.-i Gabrian birtok (amit Gergely és Miklós örökjoguk címén bírói úton igyekeztek megszerezni a nádor fiaitól), valamint annak haszonvételei és tartozékai ügyében fogott bírók közvetítésével úgy egyeztek meg, hogy Gergely a maga, Miklós, továbbá generacio-ja minden fr.-e, rokona és propinquus-a nevében (akiket ezen birtokon és azok haszonvételeiben jog illet meg) Gabrian birtokot