Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIV. 1340. (Budapest–Szeged, 2000.)

K.: Wenzel, Dipl. eml. I. 402. (A nápolyi Grandé Archivio-ban levő "Registri Angioini" alapján. G. 279. sz. Reg. Roberti. R. kötet.; 1340. évi dátum alatt.) 775. (1340.) Thys város francia nyelvű oklevelében a tanácsosok között említik Lambiers li Hongres-1. R.: Bárczi G., Száz. 1937. 413. (Cartulaire de l'Eglise de St.-Lambert de Liége III. 373. alapján, 1340. évi dátummal.) 776. 1340. A Miklós volt rendfőnök által alapított Németo.-i remetekolostorok, valamint azok, amelyek a strasbourgi, baseli és konstanzi egyházmegyék területén létesültek, az 1340-ben tartott budaszentlőrinci nagykápt.-on Rudolf Mezeller és Hermán Tennenbach követek által bejelentették csatlakozásukat a magyar pálosrendhez. Péter rendfőnök a nagykápt. tagjaival mint rajnai tartományt vette fel és a pápától szerzett minden jog és privilégium részesévé tette őket. Rudolfot vicarius generalis-szá nevezte ki, ezenfelül megengedte nekik, hogy provincialis-t válasszanak maguknak, akit hivatalában a Mo.-i nagykápt. erősít meg. R.: Wenzel G., MTT. 1857. 137; Knauz N., MS. 1865. 585; Kisbán, 1938. 27. (mind Andreas Eggerer: Fragmen panis corvi protoeremitici. Viennae, 1663. 122. alapján.) 777. (1340.) Nicoletus bíró és Gréc (mons Grech) város polgárai Paris c. kérésére pecsétjükkel megerősített oklevelükben átírják András testvér, a templomosok Szt. Márton [-egyházának] néhai preceptor-a 1311. aug. l-jén kelt két privilégiumát. E.: Varasd (Varazdín) város lt. Radikalni A. 28. (Df. 287 885.) Papír. Hátlapján rányomott pecsét nyoma. Má.: E.-val azonos jelzet alatt. (XIX. sz.-i.) K.: Tkalcic, Mon. civ. Zagr. I. 155-156. (1339-1343. közötti dátummal); Tanodi I. 15-17. (1340. évi keltezéssel.) Facs.: Tanodi I. 5. kép. Megj: Az átírt okleveleket 1. Anjou-okit. III. 123. és 124. számok alatt.