Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIV. 1340. (Budapest–Szeged, 2000.)

A Zala-i B. Adorján-monostor konventje előtt megjelent egyrészről Sul-i Leukus fía Péter fia: Petew a maga és fia: János nevében, másrészről Reche-i Konar fiai: Uruz és Mihály, valamint Petend-i Gergely fia: Domokos, és Peteu birtokrészét — ami először Sul-i Egyed fia: Tamás öröksége volt, s amit Peteu a Tamással való vérrokonság (linea consanguineitatis) miatt Bille-i Gubás fia Miklós fiától: Jánostól részben pénzért megvásárolt — egy telki hellyel (locus sessionalis) és más haszonvételelekkel eladta felefele részben Konar fiainak, ill. Domokosnak 4 M.-ért, örök birtoklásra. A konvent privilégium kiadását ígéri. D. in domin. prox. an. fe. B. Andreae ap., a. d. 1340. Má.: GYMSML. 2. 5128. Zeke 19. 10. (Df. 264 768.) Újkori. K.: Siimeghy 16. 695. 1340. nov. 27. Visegrád [I.] Károly királynak (H) Theutos mr. Leua-i várnagy és barsi (Bors) c. előadta az uralkodó és az ország háborúiban kifejtett hü szolgálatait. Ezek viszonzásául, valamint Theutos mr. kérésére az uralkodó engedélyezi számára, hogy Botmonostora nevű birtokán minden héten csütörtökön vásárt tarthasson, ha azon provincia-ban más közeli vásár nincs, aminek ezáltal kára keletkezne. A kereskedők és kalmárok e vásárba biztonsággal mehetnek és az adásvételek után javaikkal szabadon távozhatnak. Ezt a vásárokon és közterületeken nyilvánosan hirdessék ki. D. in Wyssegrad, II. f. prox. an. fe. B. Andree ap., a. d. 1340. E.: Dl. 76 617. (Zichy cs. zsélyi lt. 211. A. 171.) Az oklevél alján: „Nicolai Lachk et Clementis Parvi"; hátlapján kerek királyi pecsét nyomában: reláció Clementis Parvi et Nicolai Lochk. K.: Z. I. 584-585. R.: Z. VII. 1. 85. (K. alapján.) 696. 1340. nov. 29. Visegrád [I.] Károly királynak (H) az ő Lyptow-i hívei, a néhai Damianus fiai: Mihály, Péter és Miklós bemutatták az uralkodó legkedvesebb fr.-e: [IV.] László király (H) 1281. [! y. 1280.] dec. 29-én kiadott privilégiumát, amelyben a király a Lyptow-i Paznanus és fia: Damianus kérésére megerősítette M[ihály] Zolum-i, Scepus-i és Bereg-i c. 1269-ben kelt oklevelét, amely szerint a c. István [ifjabb] király parancsából Paznanus királyi kulcsárnak és örököseinek iktatta a Paluga és Poloschin folyók között levő lakatlan és sűrű