Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIV. 1340. (Budapest–Szeged, 2000.)

A fehérvári kápt. jelenti [I.] Károly királynak (H), hogy oklevelének megfelelően (1. előző szám) Antallal, a hajszentlőrinci (S. Laurencius de Hay) egyház prépostjával, királyi káplánnal és Gutha-i Miklóssal, a királyi aula iíjával kiküldték tanúságul János mr.-t, kanonoktársukat, akik Má.: AN. Liber privilegiorum. fol. 80. (Df. 283 555.) XIV. sz.-i. Hiányos. K.: Smie. X. 568-569. (1340. jún. 26-i keltezéssel.) Megj.: Mivel az előző oklevélben említett ítéletlevél az uralkodó aug. 21-i oklevele lehet, Smiciklas dátumjavaslatát a fenti módon korrigáltuk. 502. 1340. aug. 22. A fehérvári kápt. előtt Miklós dékán és Iwanka mr. (a veszprémi kápt. kanonokai) kápt.-juk nevében tiltakoztak, miszerint főpapjuk: Mesko veszprémi püspök egyházuk számos birtokát és birtokrészét a kápt. tanácsa és beleegyezése nélkül, csak a saját tetszése szerint elzálogosította, v. kedvezésből elidegenítette, akinek akarta, az egyház könyveit, ruháit, kelyheit és csészéit eltékozolva és elzálogosítva ezen egyháztól elidegenítette, egyházuk számos püspöki condicionarius-át, akiket nem kellett volna, nemesítve felszabadította, s noha a kápt. saját pecsétjét a püspök ezen intézkedéseiről kiadott privilegiális okleveleire ráhelyezte, ezt nem saját akaratukból, hanem kényszer hatására, félelemből és a püspök parancsára tették. D. 3. die fe. S. regis Stephani, a. d. 1340. E.: Veszprémi kápt. mit. Veszpr. eccl. et cap. 18. (Df. 200 872.) R. szerint hátlapján pecsét nyoma. K: —. R.: Veszpr. Reg. 133. 503. 1340. aug. 22. A váradi kápt. előtt Rezege-i Sándor fiai: György és István a maguk és fr. uterinus-aik: András, Miklós, Balázs és Gergely nevében tiltakoztak, miszerint apjuk: Sándor az ő sérelmükre és megkérdezésük nélkül a Zonuk m.-i Tenkewscenmiklosa nevü örökbirtokukat elzálogosította, s miként ezt megtudták, azt Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i c. foglalta el. Ezért apjukat a birtok elidegenítésétől, Tamás vajdát és másokat pedig annak elfoglalásától tilalmazták. D. in oct. Ass. virg. glor., a. d. 1340.