Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIV. 1340. (Budapest–Szeged, 2000.)

(signum) — de Fülöp mr. számára ez sem tünt határjelnek. Hasonlóan jelként mutattak meg egy körtefát; az erdőből kijőve egy wlgo Domb (dict.) helyet; egy mezőn Sumberg (Má. 1-2.: Sumbergh) hegy felé haladva e hegy közelében egy wlgo Domb (dict.) helyet; Sumberg hegyre felmenve 3 határjelet; egy követ a Tirnauia-i (Má. 1.: Tirnavia; Má. 2.: Tyrnavia) hospes-ek szőleje alatt — de mindezek közül Fülöp mr. számára egy sem tűnt határjelnek. Ott a kanonokok azt mondták, hogy a mondott vitás birtok nagyobb és hoszszabb, de ezen jeleken túl mégsem mentek. Ezek után Sebus mr. bemutatta [II.] András és [IV.] Béla királyok privilégiumait, s az ezekben foglalt határokat Fülöp mr. egy darabon bejárta: Luchnyk (Á. 2., Má. 2.: Luchnik) folyó; Chukarpataka (Má. 1: Chukarpathaka; Má. 2.: Csukardpataka) patak v. folyó a pozsonyi kápt. Chukarfalua (Má. 2.: Csukarfalva) nevü falváig. Ezeket a szomszédok Sebus mr. valós határainak erősítették meg, s elmondták, hogy tudomásuk szerint már 50 évvel ezelőtt is e határok különítették el Sebus mr. birtokát Chukarfolua-tól. Fülöp mr. a régi határjelek mellett újakat emelt, de a napszállta miatt a határ futását nem tudta végigjárni. Másnap Sebus mr. a pozsonyi kápt. képviselőitől ismét kérte az ügyvédvalló oklevelet, mire azok azt mondták, hogy ők a prépost és a kápt. képviseletében egyházuk birtokát elveszíteni nem akarják, e képviseletről pedig semmiféle oklevelet nem tudnak bemutatni. E szavakkal távoztak, és magukkal vitték András királyi embert és Péter mr. esztergomi kanonokot is. Ezután Fülöp mr. a királyi privilégiumok alapján a szomszédok jelenlétében tovább folytatta a határ bejárását, mindenütt új határjeleket emelve: Lippua (Á. 2., Má. 2.: Lyppua) erdő; szederbokor; ue. erdő; Modur (A. 2., Má. 2.: Modor) királyi birtok. Fülöp mr. e vitás földet az ország szokásának megfelelően ezután ellentmondás nélkül iktatta László fia: Ábrahám királyi emberrel és az esztergomi kápt. tanúságaival Sebus mr.-nek. Mivel a földet királyi mértékkel megmérni nem lehetett, így, ahogy ezt Pozsony m.-ben a szokás megkívánja, a szomszédok, valamint Churle-i András és Kility-i (Á. 2., Má. 2.: Kylithi) Jakab szb.-k, és más nemesek jelenlétében Fülöp mr. azt 80 M. széles bécsi dénárra becsülte. D. f. III. prox. p. oct. fe. B. Georgii mart., a. d. 1340. Á. 1-2., Má. 1-2.: a 294. számú oklevélben. K.: Str. III. 362-365. (Á. 2. alapján, Á.-ban.) R.: Str. III. 359. (latin nyelvű.) Megj.: Az említett királyi okleveleket 1. Reg. Arp. 234. (1208.) és 1091. (1256. jún. 21.) szám alatt. 275. 1340. máj. 2. Csázma Demeter mr. budai prépost tudatja, hogy [I.] Károly király (H) speciális megbízásából és parancsából (1. 272. szám) Chasma-ra, Dombro-ra, lwang-ra és Vaska-ra ment, hogy a László zágrábi püspök és egyháza lázadói, elűzött predialis-ai és népei közötti viszályt kibékítse. Végül, mivel számos különböző óvás és kifogás vetődött fel, a