Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIII. 1339. (Budapest–Szeged, 1999.)

A vasvári Szt. Mihály arkangyal-egyház kápt.-ja előtt egyrészről Bertalan Sabaria-i villicus a maga és fr.-ei - Márkus fia János fiai: Iwan, András és Péter - nevében, másrészről Duruzmat-i Miklós fia: Mihály és fr.-e: Gergely a maguk és ír.-ük: Egyed nevében elmondták, hogy a közöttük a Bertalan és fr.-ei által birtokolt Duruzmat ~ Durzmat birtok okán létrejött perben fogott nemes bírák elrendezésével és Péter főesp., a kápt. tanúsága jelenlétében így egyeztek meg: megtekintve Bertalan és fr.-ei oklevelét, amely szerint Duruzmat-on levő birtokuk őket jog szerint megilleti, e birtokot Mihály, Gergely és Egyed nekik örök birtoklásra átengedik. A felek egymást egymás generacio-inak elfogadják. Utóbbiak vállalták azt is, hogy a villicus-t és fr.-eit, valamint posteritas-aikat e birtok okán nem zaklatják és keresetet ellenük nem indítanak. (Miklós fiainak birtoka egyebekben E, Bertalan és fr.-ei birtoka pedig dél felől fekszik.) D. in fe. B. Clementis pape, a. d. 1339. E.: Sümeghy szerint Sopron város lt. Zeke 23. 3. szám alatt volt, pergamenen, hátlapján pecsét nyomaival. K.: Sümeghy 15-16 (E.-je alapján.); Bgl. IV. 283-284. (Sümeghy alapján.) R.: Tóth E. - Zágorhidi Czigány B., Acta Savariensa 9 (1994) 50-51. (K.-ok alapján.) 710. (1339. nov. 24. e.) Pál c. országbíró az egyrészről Miklós vajda fia néhai Móric mr. fia: Simon mr. és ue. Miklós vajda fia István fia: István, másrészről Márkus (Marcus) fia: János és ue. Márkus fia Miklós fia: Péter, valamint fr.-eik közötti birtokpert [1340.] jan. 15-re - quind. residencie exercitus [regis] iam ad diem Strennarum nunc venturum proclamate - tűzte ki annak lezárására színe elé. Emi.: a 712. számú oklevélben. K.: 711.1339. nov. 24. Visegrád [I.] Károly király (H) előtt János testvér, a Szepes (Scepes) m.-i (districtus) karthauzi rendi Lethen-i menedékkői (Lapis refugii) egyház peijele a maga és konventje nevében bemutatta az uralkodó 1323. jan. 23-án kelt privilégiumát, amelyet a király - mint ezen egyház különös kegyura (speciális patrónus) és fundator-a - íuggőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelében átír és megerősít. D. in Wyssegrad, f. IV. prox. an. fe. B. Katharine virg. et mart., a. d. 1339.