Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIII. 1339. (Budapest–Szeged, 1999.)

András, Miklós és Pál a maguk és László mr. más fia: Mihály nevében megvallották, hogy a saját, és László mr. már elhunyt fiai: Laachk és Imre lelkének nyugalmáért Kugfolwa nevű Fehér m.-i birtokukat - amely a király adományából és Tamás vajda elrendezésével háramlott hozzájuk, mivel Imrét a Sze.-i (Rasscia) hadjáratban a Tamás erdélyi vajdához tartozók megölték - az erdélyi kápt.-nak adták, minden gyümölccsel és haszonvétellel (szántóföldekkel, erdőkkel, rétekkel, vizekkel, berkekkel, malmokkal és halászóhelyekkel), örök és békés birtoklásra, szavatosság vállalásával. Erről a kápt. fuggőpecsétjével megerősített és chirographált (alphabeto intercise) privilegiális oklevelet ad ki. D. in oct. Nat. virg. glor., a. d. 1339., amikor [Bertrand kardinális a prépost], László mr. az olvasó-, Fülöp mr. az éneklő-, Péter mr. az őrkanonok. A. E.: Batthyaneum. Erdélyi kápt. lt. 1. 113. (Beke 1. 104.) (Df. 277 288.) Hátlapján más középkori kéztől latin, ill. újkori kezektől magyar, valamint latin nyelvű tárgymegjelölések. Alul chirographált (A, [B], C). Hiányos. Má.: AJ. Sibiu. (Nagyszeben.) Szász nemzeti lt. Bischofsurkunden 4. (Df. 246 232.) Újkori. K,: F. Vni. 4. 399-400. (Szeredai, Not. capit. Alb. Trans. 37-38. alapján.); Székely okit. I. 48-49. (E. alapján.); ZW. I. 500-501. (E. alapján.) R.: Lázár M., T. 1884. 111; Beke A., TT. 1899. 753; Wertner, Nemzetségek II. 20. (K. alapján.) Román ford.: Doc. Trans. III. 511-512. (ZW. I. alapján.) Megj.: A pótlás ZW. I. alapján történt. 550.1339. [szept 15.] A váradi kápt. előtt Hermán nb. Dénes fia: László mr., a székelyek (Siculi) 3 genus-ának c.-e, csa[nádi, besztercei és medgyesi c.] fiával: Andrással a maguk és László c. más fiai: István, Mihály, Dénes, Miklós, Pál nevében megvallották, hogy saját, valamint László c. már elhunyt fiai: Lachk és Imre lelkének nyugalmáért Kugfolua nevű Fehér m.-i birtokukat és falujukat - amelyet a király adományából és [Tamás] erdélyi vajda elrendezéséből birtokoltak, mivel Imrét a király Bach-nál levő seregében [a Tamás vajdához tartozók] megölték - az erdélyi kápt.-nak adományozták örök birtoklásra szántóföldekkel, erdőkkel, vizekkel, malmokkal, halászóhelyekkel, szavatosság vállalásával, és minden Kugfolua-ra vonatkozó privilégiumuk átadásával. A kápt. László mr. kérésére fiüggőpe[csétjével megerősített privilegiális oklevelet ad ki] az erdélyi kápt.-nak. D. [in oct. Nat. virg. glor., a. d.] 1339., amikor [Bertrand kardinális] a prépost, László [mr.] az olvasó-, Fülöp [mr. az énelő, Péter mr. az őr-]kanonok. A. E.: Batthyaneum. Erdélyi kápt. lt. 1. 112. (Beke 1. 103.) (Df. 277 287.) Hátlapján más középkori, ill. újkori kéztől tárgymegjelölések. Erősen hiányos. K-: Doc. Trans. III. 601-602.