Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIII. 1339. (Budapest–Szeged, 1999.)

szomszédok - Iwan fia: István, Tamás fia: Gergely, Ágoston [?] fia: István és Benedek [?] fia: István, Zayl-i nemesek - jelenlétében bejárták, Zayl birtoktól elkülönítették, majd Péter prépostnak és egyházának hagyták örök birtoklásra. A felek legelőjüket (terra pascualis), amely a két birtok között van, jobbágyaik és nyájaik közös használatára hagyták. Hj.: a Thenew-n levő B. Péter apostol-monostor sanctuarium-a; régi nagy árok; szántóföld; Erwyze folyó előtti árok; wlgariter Rakatyabokor-nak nevezett bokor; Thycia folyó. D. in quind. fe. B. Georgii antedict., a. d. 1339. A.: a 300. számú oklevélben. K.: Adatok I. 2. 370-372. (Á.-ban.) R.: Bártfai, Pest m. 518. Ford.: Benedek Gy., Zounukó (1991) 301-303. 264.1339. máj. 8. A vasvári Szt. Mihály arkangyal-egyház kápt.-ja előtt egyrészről Vossyan-i Dénes fia: Márton a maga és fia: Péter nevében, másrészről Vossyan-i István fia: Petheu úgy egyeztek meg, hogy Petheu 8 holdnyi földjét Mártonnak és fiának adta telki helyek számára (pro locis sessionariis). E föld határai: út, amely Szt. Péter-plébániájuktól (ecclesia parochialis) halad, átkelve a Myroud folyón; Márton földje; bokor, amelyet wlgo Moniros Harast-nak neveznek; Márton nagy erdeje, ahová a közúton terelik a lábasjószágokat legelni. Myrod folyó gázlójának (transitus) egyik fele Mártont, másik fele Petheu-t illeti. Márton vállalta, hogy a Myrod folyó melletti kaszálóhelyet (ahol először rét volt) és 2 erdőrészt az ő erdeje mellett ő és a hozzá tartozók megvédik és megőrzik Petheu-nek, csakúgy, mint ahogy Petheu-t is más birtokrészein. Az egyezséget megsértő fél 10 M.-ban marasztaltassék el. D. in quind. fe. S. Georgii mart., a. d. 1339. E.: Dl. 91 300. (Festetics cs. lt.) Hátoldalon kerek rányomott pecsét nyoma. K.: -. 265.1339. máj. 8. [Velence] 1339. die 8. Maii. A velencei tanács határozata szerint újabb követet küldenek [Frangepán] Bertalan c.-hez a soldinus-ok Sclavonia-i részeken történő hamisítása miatt, mivel e hamis pénzek szerfelett megszaporodtak és állítólag az ő földjein készülnek. A tanács már korábban küldött követet ezügyben, amikor is a c. megígérte a veretés megszüntetését, ám a helyzet azóta csak romlott. K.: Ljubic II. 40-41. (A „Misti" című velencei államkönyv alapján. XVTII. 33.) R.: Huszár L., NK. 1971-72. 46. (Truhelka 136. alapján.)