Anjou-kori Oklevéltár. XXII. 1338. (Budapest-Szeged, 2012)

Documenta

104.1338. márc. 5. [I.] Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princ. Sál., honoris ac montis S. Angeli d.) előtt Vizakna-i István mester, a királyi aula speciális notarius-a bemutatta az uralkodó nyílt, harmadik pecsétjével ellátott oklevelét (1337. szept. 7., /. Anjou-oklt. XXI. 518. szám), amiben az örökös nélküli Atya-i Detric fia: Mátyás a király engedélyével István mesternek (el)adta birtokait. A király az ország jó és legkipróbáltabb szokása szerint István mestert e birtokok tulajdonába (corporalis possessio) be akarta vezettetni, ezért utasította az egri káptalant, hogy küldjék ki tanúságukat, akinek jelenlétében Byr-i Tamás v. Radalph-i Nylas (diet.) János v. Poog-i Marhard fia: János királyi emberek vala­melyike Mátyás birtokait - Atya, Noglwan, Boog, Gyurgi és egyebek - a szom­szédok összehívásával iktassa István mesternek, ha nincs ellentmondás, az esetle­ges ellentmondókat pedig idézze meg István ellenében a királyi jelenlét elé. A káptalan ezután jelentést tett itt átírt oklevelében (1337. nov. 29., I. Anjou-oklt. XXL 627. szám), mely szerint az Atya birtokon levő részen és az ahhoz tartozó telki helyeken (Chele, Nogteluk, Azunteleke ~ Azunteluke, Oztrou) Mátyás ro­konai közül jog senkit sem illet, ezért a szokásjognak megfelelő bejárás és iktatás a szomszédok jelenlétében a királyi ember és a káptalan tanúsága révén István részére ellentmondás nélkül megtörtént; Noglwan, Boog és Gyurgi birtokokra Mátyás a súlyos betegsége miatt nem tudott elmenni, így azokat emiatt nem iktat­ták Istvánnak. Az uralkodó Mátyás (mintegy örökös nélkül elhunyt személy) Atya-i birtokrészét a mondott telki helyekkel, valamint Noglwan, Boog és Gyurgi birtokokat minden haszonvétellel és tartozékkal István mester régtől fogva kifej­tett hü érdemeiért - különösen a havasalföldi (partes Transalpine), a királlyal és országával szemben hűtlen oláh (Olacus) Bozorab elleni hadjáratban, ahol István vérét hullatva szolgálta Károlyt - Istvánnak és örököseinek adja új királyi ado­mány címén. A mondott nyílt oklevelet (az abban szereplő kitételnek megfele­lően) jelen, kettőspecsétjével megerősített privilegiális oklevelében átírja, az ab­ban foglalt birtokörökítést a királyi felség hatáskörével örökre megerősítve. Kelt Tatamer mester fehérvári prépost, a királyi aula alkancellárja keze által, a. d. 1338., III. Nonas Mart., amikor Csanád esztergomi érsek, a kalocsai szék ürese­désben van, László pécsi, László zágrábi, András erdélyi, András váradi, Miklós egri, Rodolph váci, Mesko veszprémi, Péter Syrim-i, Vid testvér nyitrai, Kálmán győri, Pál testvér belgrádi (Albensis de Nandur), Leukus boszniai püspök, Wyllermus Drugeth nádor és a kunok bírája, Demeter királyi tárnokmester, Ta­más erdélyi vajda és Zonuk-i comes, Pál comes országbíró, Mykch egész Sclauonia bánja, Miklós Machou-i bán, Pál királynéi tárnokmester, Dénes Zeurinum-i bán és királyi étekfogómester, István királyi lovászmester, Miklós pozsonyi comes (magnifici barones). Arenga. E.: AL. Kolozsvár. Barabás-gyűjt. 7. (Df. 247 883.) Függőpecsét fonata. 72

Next

/
Thumbnails
Contents