Anjou-kori Oklevéltár. XXII. 1338. (Budapest-Szeged, 2012)

Documenta

lelő mennyiséget adjon fűkötéllel (funis) kimérve. Miklós elengedte a maga részét azon bírságokból, amikben az ő ellenében János a megye hatósága előtt elmarasztaltatott. Miklós márc. 2-án (f. II. p. diem Cynerum) vele együtt 3 nemessel tegyen esküt az oklevéladók előtt arról, hogy ő Jánost nem előre megfontolt szándékkal, hanem véletlenül sebesítette meg. A fentieknek járó 5 márka békebírságból János fizet 2 márkát, Miklós pedig hármat. D. in villa Sams, f. II. p. domin. Exurge, a. d. 1338.

E.: Dl. 40 766. (Múz. Ta. Politzer.) Hátlapján 1 nagyobb zárópecsét körvonala és 4 további zárópecsétre utaló bevágások.

K.: HOkl. 215-216.

76. [1338.] febr. 16.

A váradi káptalan jelenti [I.] Károly (Karul) királynak (H), hogy parancslevelének megfelelően (/. 12. szám) Orrus (diet.) Peteu mester erdélyi alvajdával, királyi emberrel kiküldték tanúságul kanonoktársukat: Jakab mester Zvghalm-i főesperest, akik febr. 3-án (III. f. in fe. Blasii) Woyasd birtokra mentek a szomszédok összehívásával, és a Woyasd-hoz tartozó birtokrészt v. földet — amit egykor az Igun-i és Karakow-i királyi népek v. hospesek Lampert comes néhai országbíró okleveles döntésével (Ompoycha, Metesd, Obrud és Zalathna birtokokkal együtt) megszereztek, és így az (valamint e négy birtok) Igun és Karakow királyi birtokokhoz lett csatolva, majd az uralkodó különös kegyből e hospesektől (a mondott 4 birtokkal együtt) elvett - bejárták, a régi határjelek mellett és más szükséges helyeken új határjeleket emeltek v. ástak, s így Igun és Karakow birtokoktól elkülönítve a birtokrészt minden joggal és haszonvétellel Woyasd birtoknak visszaadták és iktatták az erdélyi káptalan részére, nem lévén ellentmondó. A birtokrész határai: Woyasd erdő felső része; berch; ue. berch csúcsa; barázdával (sulcus) megosztott földhatárjelek; ezen barázda Karakow falu felé; fennsík; rét; egy patak; árok, ami egykor és most is határ a Szt. Mihály-egyház és a Karakow-i hospesek között; bozótos; Telkuta melletti út; bozótos; szántóföldek; három régi határjel: az egyik elkülöníti Szt. Mihály egyházát, a másik a Karakow-i hospeseket, a harmadik a Gald-i nemeseket, akikkel a birtokrész itt határt kezd tartani; két határjel: az egyik a Gald-i nemeseké, a másik Woyasd földé. A köv. napon a királyi és káptalani ember Ompoycha, Metesd, Obrud és Zalathna birtokokra mentek, és azokat minden haszonvétellel és joggal visz- szaadták és iktatták az erdélyi káptalannak, ellentmondó nem lévén, azon régi határok alatt, ahogy az erdélyi káptalan ezeket régtől fogva birtokolta. D. quind. Purif. virg. glor., a. prenotato. [1338.]

54