Anjou-kori Oklevéltár. XXII. 1338. (Budapest-Szeged, 2012)

Documenta

515.1338. okt. 18. Visegrád

[I.] Károly király (H) előtt Raad nembeli Beer-i Prothasius fia István fia: Leukus megvallotta: felismerte, hogy szükségei miatt nem tudja megtartani a veszprémi püspök Budrug megyei Zerem, Karamoch, Dabra, Agastow és Kokoth nevű halászóhelyeit a hozzájuk Azzunfolua faluban tartozó földrészszel. E halászóhelyeket - amikkel keletről és északról a Chebch-i nemesek, nyugatról a Warad-i apát birtoka, délről Iwahun bán fia: János és a Tetyl-i prépost birtokai szomszédosak - Benedek néhai veszprémi püspök a Veszprémtől való nagy távolság miatt a fehérvári és veszprémi káptalan nyílt okleveleivel elcserélte Leukus apjával: Istvánnal annak a veszprémi egyházhoz közelebb levő és hasznosabb földjeiért: Vamus-on levő földekért, egy telekért (sessio) házakkal és épületekkel, valamint a Poloznuk földön levő szőlőért, amiket István Vamus-i Simon fia: Nagy (Magnus) Jánostól vásárolt meg a fehérvári és veszprémi káptalanok privilegiális okleveleivel; 4 holdért, amit István Vamus-i Lőrinc fia: Fekete (Niger) Pétertől vett; 2 holdért, amit István Vamus-i Fábiántól vásárolt; a Mindszentvár (castrum OO. SS.) előtt levő telekért és Veszprémben néhány hold földdel, amit István Mihály fia: Pétertől vett a Tykon-i monostor konventje nyílt oklevelével; egy telekért és az ahhoz tartozó földért, amiket Zoch özvegyétől és fiaitól a budai káptalan oklevelével vásárolt meg István. Leukus tehát ezen szükségében megkapva Mesko veszprémi püspöktől, a királynéi aula kancellárjától 5 budai márka dénár készpénzt, emiatt, s mivel bizonyos bírságaiban és szükségeiben a püspök őt korábban is megsegítette, Leukus ezen 5 halászóhelyet az Azzunfolwa faluban hozzájuk tartozó földekkel átadta a püspöknek és általa a veszprémi püspökségnek s püspöki utódainak, mindezek jogai és haszonvételei teljességével, úgy, hogy a korábban ezekért cserébe kapott földek, szőlők és telkek is a veszprémi püspökségé maradnak, Leukus tehát semmiféle jogot és tulajdont nem tart meg magának és leszármazottainak e halászóhelyekben és földben, ill. a veszprémi és Wamus-i földekben, szőlőkben és telkekben. Leukus átadta Mesko-nak a veszprémi káptalan oklevelét is, amivel a mondott csere végbement, s ha bármely káptalan v. konvent oklevelét megtartotta volna a mondott cseréről, az érvénytelen. D. in Wyssegrad, in fe. Luce, a. d. 1338.

E.: VEML. 83. Veszprémi kápt. Fám. resp. A. 6. (Df. 229 849.) Hátlapján későbbi középkori és újkori kezektől tárgymegjelölések, valamint kerek pecsét körvonala.

K.: F. VIII/4. 312-314; HO. IV. 164-166; Veszprém pótkötet 227-229.

R.: Wertner, Nemzetségek II. 283; Veszpr. Reg. 307. szám.

322