Anjou-kori Oklevéltár. XXII. 1338. (Budapest-Szeged, 2012)

Documenta

21 éve, Pünkösd táján (circa Penth. cuius 21. adveniret revolucio annualis) a Kysfolud falvi népeit az ő Symig megyei Pezye birtokon levő, őt királyi adomány címén illető földrészére (ti. egy örökös nélkül elhunyt somogyi várjobbágy földjére) telepítette, ott falvat hozott létre, ezért e falu és népei miatt ő nem tudja használni más birtokait, így emiatt mostanáig 60 márka kárt szenvedett el a káptalan részéről. Desew bemutatta [I.] Károly király privilegiális oklevelét, ami megerősítette [IV.] László király (H) privilégiumát, melyben az uralkodó az örökös nélkül elhunyt Jakab somogyi várjobbágy Pezye-n levő földjét Berenche-i Abrahám fia: András mesternek (Desew apjának) adományozta (/. Reg. Arp. 2740. szám). Erre Bythynium-i (diet.) János mester dékán a káptalan nevében annak ügyvédvalló levelével azt felelte, hogy a káptalan e népeket nem a Pezye birtokon levő földön telepítette le, hanem (azért, hogy a Pezye-n levő egyházhoz közel legyenek a békétlen időkben) a káptalan Kysfolud nevű birtokán, a mondott károkban pedig a káptalan ártatlan. Mivel ezen királyi privilégiumokban Pezye határai nem szerepelnek, és János mester állítása szerint Kysfolud birtok olyan oklevelekkel tartozik a káptalanhoz, amikben szintén nincsenek határ-elkülönítések, így az üggyel kapcsolatos tudományvételhez szükségesek voltak a királyi emberek és valamely káptalan v. konvent tanúságai. Ezért Pál comes írt a veszprémi káptalannak, hogy küldjék ki tanúságaikat, akik, valamint a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében Keri-i Egyed és Dws-i István királyi emberek jún. 7-én (oct. Penth.) e vitás földrészre menjenek ki, a szomszédoktól, más nemesektől és nemtelenektől tudják meg részrehajlás nélkül, nyíltan és titokban, hogy Deseu állításai (e föld Jakab néhai Symig-i várjobbágy földje, Pezye birtokon van, a fehérvári káptalan ott falvat hozott létre) igazak-e, avagy e föld, ahol a falu van, a káptalané és Pezye birtok határain kívül fekszik, majd a veszprémi káptalan júl. 1-jére (oct. Nat. Johannis Bapt.) tegyen jelentést a királynak. A válasz szerint Kery-i Egyed és Dws-i István királyi emberek István mester őrkanonok és György egykori dékán, a káptalan kanonokai és tanúságai jelenlétében nemesektől, nemtelenektől, szomszédoktól megtudták, hogy e vitás föld, amin a falu lett, Pezye birtok határain belül fekszik és egykor Jakab Symig-i várjobbágyé volt. Mivel a fehérvári káptalan képviselői a tudományvétel eredményével nem szálltak szembe, ezért Pál comes ismét írt a veszprémi káptalannak, hogy a királyi emberek a káptalan tanúságai jelenlétben aug. 1-jén (oct. Jacobi) a vitás földrészt az ország szokásának megfelelően becsüljék fel, a káptalan pedig aug. 8-ra (quind. Jacobi) a királynak tegyen jelentést. Akkor megjelent Pál comes előtt egyrészről Desew, másrészről Bythynium-i (diet.) János mester, a fehérvári egyház dékánja és kanonoka a káptalan nevében annak ügyvédvalló levelével, és bemutatták a veszprémi káptalan egyezséglevelét, mely szerint Toruey-i Dániel fia: György és Dus-i István, a felek által odavezetett királyi emberek Miklós mesterrel, a veszprémi káptalan dékánjával és Lőrinc mesterrel (a káptalan kanonokaival és tanúságaival), Pezye-i Deseu255