Anjou-kori Oklevéltár. XXII. 1338. (Budapest-Szeged, 2012)

Documenta

E.: Dl. 76 571. (Zichy cs. zsélyi It. 218. 12.) Hátlapján újkori kéztől tárgymegjelölés, valamint mandorla alakú pecsét körvonala.

K.: Békés II. 3; Z. I. 536-537.

R.:Z. VII/1.78.

Román ford.: Doc. Trans. III. 465. (máj. 22-i dátummal)

253.1338. máj. 16. Visegrád

Pál comes, [I.] Károly király (H) országbírója előtt János mester Borsad-i főesperes, Miklós egri püspök lelkiekben általános vikáriusa bemutatta Gerolth fia: Miklós mester, egykori Heweswywar megyei országbírói bírságszedő nyílt oklevelét Miklós fia: János Tarkan-on levő birtokrészéről, amit bizonyos bírság miatt foglaltak le, és az egri káptalanhoz mint legközelebbi szomszédhoz került (1337. júl. 22., I. Anjou-oklt. XXI. 421. szám). A főesperes kérésére Pál comes ezen oklevelet átírja, és mivel e Tharkan-i birtokrészt Miklós fia: János, a fiai és rokonai a kijelölt időpontokban a káptalantól v. János főesperestől nem váltották ki az országbíró előtt, azt az egri káptalannak ezen nyílt oklevél erejével, más jogának sérelme nélkül. Erről függőpecsétjével megerősített privilegiális oklevelet bocsát ki. D. in Wyssegrad, 16. die oct. Georgii, a. d. 1338.

E.: HML. 639. Egri kápt. mit. 17. 4. 1.6. (Df. 210 561.) Függőpecsét fonata.

Hátlapján más középkori kéztől és újkori kéztől tárgy megjelölések.

Á.: I. Lajos király, 1345. márc. 3. Uo. 641.17.4. 1.8. (Df. 210 563.)

254.1338. máj. 18.

A Scepus-i Szt. Márton-egyház káptalanja előtt egyrészről Korythnik-i Lengen (diet.) Mihály fia: Péter, másrészről Fekete (Niger) Lőrinc fia: Helbrand megváltották, hogy fogott bírók elrendezésével úgy egyeztek meg azon pereikben, amiket Péter az apja: Mihály megsebzésének vérdíja (homicidium), valamint birtoka kifosztása miatt viselt Helbrand ellen, hogy a birtokaik közötti vitás földrészt az alábbi határok alatt minden haszonvétellel egymás között kettéosztották: hegy csúcsa a Beherowch-ról jövő út mellett; Rudnik patak; hegy csúcsán nagy kő mint határjel; völgy; Scwyne folyó. A dél felőli rész Helbrand-nak és örököseinek, az északi pedig Péternek és leszármazottainak jutott, akik Helbrand-ot és utódait a közúton az erdőbe menet nem akadályozhatják. A felek minden, a köztük v. elődeik között bármely viszály okán eddig kibocsátott oklevelet érvénytelenítettek. Ha jelen oklevelet visszaviszik, a káptalan privilegiális formában adja ki. D. f. II. an. Asc. d., a. eiusdem 1338.

160