Anjou-kori Oklevéltár. XXII. 1338. (Budapest-Szeged, 2012)
Documenta
szerint Deers fiai és a Szt. Jakab-egyház Kezeu nevű birtoka, valamint Trepk fiai és Tuuz (diet.) Péter szintén Kezeu nevű birtoka között a konvent tanúsága jelenlétében ápr. 19-én (oct. Pasce) Trepk fia: Péter v. frater-e: Miklós hitükre emeljenek határjeleket - a mondott napon kiküldték tanúságul prothonotarius-ukat: Pál mestert a helyszínre, ahol Deers fia: Péter mester és Balázs apát a maguk és Ders fia: Miklós mester nevében, Trepk fiai pedig a maguk és rokonuk: Tuuz (diet.) Péter nevében megjelentek, majd Trepk fia: Miklós először esküt tett le (miként az ország szokása szerint földre esküt kell tenni), majd a Kezeu nevű birtokokat elkülönítette egymástól határjelek emelésével (ezek helyei: erdő; ösvény; út; rét melletti kút). A határok kelet felé különítik el Deers fiai és a Szt. Jakab-egyház Kezeu nevű birtokát, nyugat felé pedig Trepk fiai Kezeu nevű birtokát. Erről a konvent függőpecsétjével megerősített privilegiális oklevelet bocsát ki. D. sab. p. oct. prenotatas, a. d. 1338., amikor Henric apát, István dékán, Perthold őr-, Péter éneklőszerzetes, Péter celelarius [!]. Arenga. E.: Dl. 87 078. (Esterházy cs. hercegi It. Repositorium 99. 6. 74. NB.) Hátlapján újkori kezektől tárgymegjelölések. Függőpecsét és fonata. Má.: Ue. jelzet alatt. Újkori. R.: Borsa I., Somogy m. Lt. Évk. 28 (1997) 22. 197.1338. ápr. 25. A Symig-i Szt. Egyed-monostor konventje előtt megjelentek egyrészről Bykach nembeli Egyed fia: András comes a maga és fiai: Mihály, István, Egyed, Péter és Benedek nevében, valamint a rokona: János fehérvári őrkanonok, másrészről Sul-i Máté fia: László és Kozma fia: Pál - Katalena asszony (Zeglak-i Egyed fia: Dénes özvegye, Kalazno-i néhai Kristóf leánya) nevében, valamint ezen Katalena leányai: Margit asszony (Ágoston özvegye) és Katalena asszony (Kozma fia: Pál felesége) nevében a konvent és az újudvari (Nova curia) keresztesek konventje ügyvédvalló levelével -, és András comes a Zala megyei Zeglak, más néven Scenthmiklous nevű birtokának (ahol Szt. Miklós hitvalló-kőegyház van) a falu közepén levő úttól v. utcától keletre fekvő felét ezen egyház felével, telki helyekkel, trágyázott és legelőnek használt földekkel, erdőkkel, kaszálókkel és rétekkel az őrkanonok beleegyezésével Katalena-nak adta annak hitbére és jegyajándéka fejében, valamint Katalena mondott leányainak azok leánynegyede fejében. A birtok nyugati fele Andrásnak, fiainak és az őrkanonoknak maradt. András és az őrkanonok szavatosságot vállaltak e nők és örököseik felé a birtokfél ügyében, amit ha nem teljesítenének, fizessék ki Katalena hitbérét és jegyajándékát, valamint leányai leánynegyedét. A képviselők az asszonyok nevében az ügyben nyugtatták Andrást, fiait és az 125