Anjou-kori Oklevéltár. XXII. 1338. (Budapest-Szeged, 2012)
Documenta
183.1338. ápr. 19. Az egri káptalan előtt Komorow-i Lorand fia: Tamás tiltakozott, hogy az ő Zabolch megyei Soliumus nevű örökbirtokát Batha fia: Jakab, a királyi aula ifja mint örökös nélkül elhunyt emberéét magának kérte az uralkodó okleveleivel, és először [1337.] dec. 7. táján (circa fe. Nicolai), majd [1338.] márc. 25-én (oct. diei medii Quadr.) a királyi emberrel és a káptalan tanúságával régi határai mentén azt bejáratta és a szomszédoknak tetszőén felbecsültette (habár Tamás Jakabot a helyszínen tilalmazta), ezáltal a szomszédok a birtokból nagy részt elfoglaltak, Tamás jogának sérelmére; emellett Jakab a második bejáráskor Tamást, tekintettel az első bejárásra, a királyi jelenlét elé idézte. D. in oct. Passce, a. d. 1338. E.: Dl. 76 569. (Zichy cs. zsélyi lt. 211. A. 158.) Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés (...pro Thoma filio Lorandi de Humuro contra Jacobum dictum Tomus filium Batha...), valamint kerek zárópecsét töredékei. K.:Z. 1.534-535. R.: Z. VII/1.78. 184.1338.ápr. 19. A Kapornuk-i Szt. Üdvözítő-monostor konventje előtt megjelent egyrészről Morzolmellyk-i Marcheus fia: Lorand, másrészről János testvér prépost a Jurle-i Boldogságos Szűz-monostor nevében, és Lorand megvallotta, hogy nincsenek örökösei, a minap veszítette el az utolsót: Petheu-t is (akit a Jurle-i monostorban temettek el), így a halála miatti keserű nyugtalanságában, a szentlélek által megérintve úgy rendelkezett, hogy őt és feleségét is e monostorban temessék el. Ezért mind isten dicsőséges szülőanyja iránti odaadása, mind ezen fia lelke üdve miatt e monostort örökbe fogadta, és a Morzolmellyk birtokon levő részét erdőkben, rétekben, berkekben és más haszonvételekben, joghatósága teljességével Buke (diet.) Mihály fiai: János és Miklós beleegyezésével a Jurle-i monostornak és az ágostonos regulájú premontrei rendi kanonokoknak adta örökre, rájuk ruházva minden jogot és tulajdont e birtokban, és a monostorban levő Boldogságos Szüz-oltárra helyezte azon okleveleket, amikkel e földet birtokolta. A konvent erről az adományról pecsétjével ellátott oklevelet bocsát ki. D. oct. Passce, a. d. 1338. Á.: Vasvári káptalan, 1393. jan. 3. Dl. 101 696. (Batthyány cs. lt. Maioratus. Tűrje 1.29.31.) 119