Anjou-kori Oklevéltár. XXII. 1338. (Budapest-Szeged, 2012)
Documenta
házban, senki ne merészeljen bevizsgáltatni aranyat (akárhány karátos is), hanem a kamarás vizsgálja meg a királyi házban, tegye rá a karátszámot és a király jelét. Aki nem így tenne, a kamaraispán a mondott büntetéssel sújtsa. 6. Ha a Smulnuch-i és Cremnuch-i kamarákhoz tartozó bányavárosokban és városokban, főleg Smulnuch-on, Cossa-n, Cremnuch-on, Baath-on, Baka-n, Sebnich-en és Lonya-n levő emberek nem viszik el a teljes aranyat és ezüstöt a kamarához, a kamaraispán bárkit, aki a bányavárosokhoz élelmet (victualia) szállít, tilalmazhat és feltarthat. Ha tilalmazása ellenére valaki élelmet vinne a bányavárosokba, az minden javát veszítse el és személyében bűnhődjön, és ebben a király Villermus Drugeth nádort adja segítőnek, oly módon, hogy az efféle lázadó személyekkel szemben a nádor a kamaraispán kérése esetén küldje el vele (v. annak officialis-aival) a seregét (gens), ami tegye azt, amit a kamaraispán parancsol. 7. Egy kereskedő se merészeljen 2 márka dénárnál többet magával vinni a bányavárosokba a költségeire. Ha a kamaraispán v. officialis-ai az efféle kereskedőnél 2 márka dénárnál többet találnak, vegyék el minden javát és büntessék meg személyében. 8. A bányavárosokban levő hospes v. polgár ugyanazon a napon, amikor a saját házában pénzzel bíró kereskedőt fogad, ki kell jelentse a kamaraispánnak v. officialis-ainak, hogy a kereskedő vitte az ő házába a pénzt. Ha ezt nem jelenti, és a köv. napon e pénzt nála a kamaraispán v. officialis-ai megtalálják, veszítse el vagyonát és személyében mint hűtlen bűnhődjön. 9. Az igazság érdekében a kamarások pénzein legyen ott a jelük, amiről megismerhető az általuk vert pénz. Egy kamarás se merészeljen a pénzével más kamarás ispánságához váltásra aranyat v. ezüstöt küldeni, s ha a kamarás, akinek ispánságában egy másik kamarás famulus-át megtalálnák 2 márkánál több pénzzel, azt vegyék el tőle, a kamarás pedig veszítse el minden vagyonát. 10. Hogy az örök érvényű királyi dénárok az országban mindenütt ellenkezés nélkül forgalomban legyenek, az egyházak főpapjai és rector-ai a tizedeiket, adóikat (dacia) és bevételeiket az adózóiktól és jobbágyaiktól a nagyobb királyi pénzekkel és ne az obulus- okkal szedjék be, míg ezen királyi dénárokat olyan bőségben verik, hogy minden adózó az adóit e királyi dénárokkal fizethesse. Ugyanígy az ország bárói, nemesei és bármilyen helyzetű egyéb emberek a jövedelmeiket, ti. vámokat, földbéreket és más collecta-kat a vámszedőiktől, officialis-aiktól és jobbágyaiktól ezen királyi pénzekkel szedjék be, és a kereskedők a nevezett kamarákhoz tartozó mondott és egyéb városokban ezen dénárokkal vásározzanak. A király is az egész országban minden királyi és királynéi collectat-t, s különösen a vámokat és harmincadokat e pénzekben szedi be. 11. Sem polgár, sem kereskedő (forensis) ne merészeljen arannyal v. ezüsttel v. régi pénzekkel nyilvánosan v. titokban vásározni. 12. Hogy a királyi pénzeket a királyi városokban és bárhol máshol az országlakosok jobban elfogadják, azon kereskedők, akik ezen pénzeket nem fogadják el, veszítsék el minden vagyonukat, amiket a mondott királyi városokba visznek kereskedés céljából, de csak az 99
