Anjou-kori Oklevéltár. XXI. 1337. (Budapest-Szeged, 2005)

Documenta

ugyanazon nemes várjobbágyoktól és a határosoktól Karcha-i Illés királyi ember és a győri kápt. bizonysága jelenlétében kérdezzék meg, hogy vajon Nyék birtok az említett Nyek-en lakó emberek állítása szerint az ő örökségük-e, és folyamatosan ott tartózkodtak-e, és abból kizárva soha nem voltak-e, vagy maga az említett Lothhardus és az ő utódai laktak-e Nyék birtokon, és végül a Nyék birtokon élő emberek által hatalmasul kizárták-e őket onnan, vagy sem. A közgyűlésen számos nemestől az említettek jelenlétében megtudták, hogy az említett Lothhardus egykor Nyék birtokon allodium-ot és ekét tartott fenn és ott békében élt, és miután testvére, Omodeus egykori nádor halála után német fogságba esett, a birtok elnéptelenedett, és ez idő alatt a per idején ott élő emberek elfoglalták. A fentiek alapján a bíróság úgy ítél, hogy a felek május 18-án vagy június 9-én (?) (62. diei datarum presencium, videlicet f. II. prox. an. fe. Bamabe ap.) a lehetőség szerint legtapasztaltabb bajvívót állítsanak ki lovon és katonai fegyverzettel Wyssegrad-on a küzdőtérre a nádor és az ország bárói, valamint nemesei elé. A felek kérésére a bírák valamennyien elhelyezik pecsétjüket az oklevélen. D. in Wyssegrad, f. III. p. Domin. Remin.

E.: Dl. 48 548. (Üchtritz-Amadé cs. lt. 5. 1. 12.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi kivonat.

K.: - (III. István király oklevelét 1. Reg. Arp. 108. sz., IV. László király 1282. évi oklevelét 1. Reg. Arp. 3193. sz., IV. László király 1284. október 16-i oklevelét 1. Reg. Arp. 3340. sz. A győri kápt. 1326. évi oklevelét

1. Anjou-oklt. X. 581. sz., I. Károly király 1329. évi oklevelét 1. Anjou- oklt. XIII. 176. sz., Pozsony megye 1329. évi oklevelét 1. Uo. 231. sz.)

IV. Béla király 1242. évi oklevelét a Reg. Arp-ban nem találtuk.

118. 1337. márc. 18. Esztergom

Péter, az esztergomelőhegyi Szt. Tamás egyház prépostja, Csanád (Cha.) esztergomi érsek és örökös ispán általános helynöke, és a nyitrai főesperesség adminisztrátora Mihály fia István fia Péter papnak a Pál Zeuleus-i plébános elleni, korábbi oklevele szerint márc. 12-re (oct. diei Cynerum) kitűzött ügyét a jelenlévő perbe bocsátkozott felek akaratából május 1-re (ad oct. B. Georgii mart.) halasztja. D. Strigonii, 7. term, prenot. (oct. diei Cynerum).

E.: Dl. 51 049. (Kállay cs. lt. 1300. 481.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi kivonat. Természetes színű, mandorla alakú zárópecsét töredéke.

K.: R.: Kállay I. 118. 510. sz.

67