Anjou-kori Oklevéltár. XXI. 1337. (Budapest-Szeged, 2005)

Documenta

507. 1337. aug. 29.

Wulfingus, az ausztriai ciszterci rendi Szentkereszt (S. Crux) apátja és a konv. tudatják, hogy Jakab pozsonyi polgár fia, Miklós saját örökös társai, valamint elhunyt szülei: Jakab és Margit, továbbá atyafiai lelki üdvéért 60 talen- tumnyi jövedelmet bécsi dénárban nekik adományozott, amelyek fejében a konv. kötelezte magát, hogy minden évben 6 talentumnyi jövedelmet a Pozsonyban lévő curia-juk részére le fognak fizetni, amelyből a curia mr. minden évben augusztus 22-én (in oct. Ass. B. Marie virg.) a konv. részére a következőkkel fog szolgálni estére egy jó darab halat, reggelre három jó darab halat, és egy ... dénár értékűt és más a rend szokása szerintieket, ti. borsót és sáfrányt, továbbá a szerzetesek részére a konv. pincéjében feltalálható jobb borból. Ha az összegből még maradna valami, a következő napokban a konv. részére kell gyűjteni oly kikötéssel, hogy ha az idők folyamán valamely curia mr. a városban másik 6 talentumot szerezne maguknak, amelyekből kellőleg kielégíthetők lennének, a curia az említettektől és a 6 talentum lefizetésétől mentes lesz, és hogy ez teljessé váljék, a curia mr. tartozik egyet a mieink közül a maguk követével saját költségen kiküldeni, aki ügyel a szolgálatra, vagy ha szükséges, a curia mr. azok követével mást választ. Hozzátették még azt is a szolgálat nagyobb biztonsága végett, hogy ha a curia mr. a 6 talentum ügyében hanyag lenne, akkor Miklós nagy örökösei a rend házából vagy szerzett jövedelméből a 6 talentumot teljesen visszaszerezheti

........Az ügyről a konv. függőpe

cséttel ellátott oklevelet ad ki Miklós részére. Az ügy tanúi Hosszú (Longus) János pozsonyi kanonok, Jakab pozsonyi bíró, Strausso (?) Marchardus és mások. D. in die decollationis B. Johannis babt.

E.: AM. Bratislavy. Pozsony város. Középkori Oklevelek. 63. (Df. 238 689.)

Hátoldalán későbbi tartalmi kivonat.

R.: AMB. Inventár 17. 67. sz.

508. 1337. aug. 30. Kálló

Dausa fia Jakab mr., szabolcsi (Zobolch) ispán és a négy szolgabíró I. Károly király (H) július 25-i parancsára (427. sz.) jelenti, hogy kiküldtek egy alkalmas személyt, aki visszatérve jelentette, hogy a megye nemeseitől, nem nemeseitől és egyháziaktól megtudta, hogy [Warda] birtokon emberemlékezet óta minden hét szerdáján szabad piacot szoktak tartani mindenféle ellentmondás nélkül, és a piac a környező vásároknak semmiféle kárt nem okoz. D. in Kal- low, sabb. prox. p. fe. Decollationis B. Johannis bapt.

285